A szerzők különösen problémásnak tartják az emberi és állati élet értékelése közötti módszertani különbséget. Az emberi élet statisztikai értékének közgazdasági becslése általában azt vizsgálja, mennyit hajlandó egy társadalom fordítani a halálozási kockázat csökkentésére. Az állatok esetében viszont egyes elemzések már magának az életnek és az állat leölésének gazdasági értékét próbálják beépíteni a költség–haszon számításokba. A tanulmány szerzői szerint ez nehezen egyeztethető össze azokkal az állatetikai megközelítésekkel, amelyek az érző állatok életét önmagában is erkölcsi szempontból figyelembe veendőnek tekintik.
Új módszerek kellenek
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az agrárközgazdászoknak le kellene mondaniuk az állatjólét gazdasági elemzéséről. A tanulmány több olyan megoldást is felvet, amelyek nem követelik meg az állati élet közvetlen pénzbeli beárazását. Ilyen lehet a többkritériumos döntéselemzés, amelyben a termelői költségek, a fogyasztói árak és az állatjóléti mutatók külön szempontként jelennek meg. A szerzők emellett az etológiai alapú állatjóléti értékelési rendszereket, valamint a szakértői és társadalmi egyeztetésen alapuló döntéshozatali módszereket is lehetséges alternatívaként említik.
Fotó: Zsoldos Árpád
Az MDPI-n közölt áttekintés fő következtetése szerint az állatjólét javításának költségei továbbra is jól vizsgálhatók közgazdasági eszközökkel, de az állatok életének pénzbeli értékelése már más kategóriát jelent. A szerzők szerint a jövőben olyan módszerekre lenne szükség, amelyek az állatok érdekeit érdemben be tudják építeni a gazdasági és szakpolitikai döntésekbe anélkül, hogy ehhez magát az állati életet kellene pénzben kifejezni.
