Szeptember elsejére rendkívüli találkozót szervezett Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszerügyi biztosa, valamint Martin Heydon ír agrárminiszter: azokból az országokból fogadták a Copa és a Cogeca (az európai gazdák szövetsége és az európai gazdaszervezetek szövetsége) vezetőit, amelyeket a leginkább érintettek a nyári hőhullámok.
Ahogy a Copa–Cogeca sajtóközleményében olvastuk, a találkozó elsődleges célja az volt, hogy áttekintsék a helyzetet és első kézből származó információkat gyűjtsenek a Dublinban rendezendő EU-s agrárminiszteri találkozó előtt, ahol a kérdést felveszik a napirendbe.
E kezdeményezés támogatásaként a Copa és a Cogeca megragadta az alkalmat, hogy rövid, közép- és hosszú távon a válság mértékének megfelelő válaszlépéseket szorgalmazzon.
Szlovéniában, Ausztriában, Francia- és Olaszországban a legsúlyosabb
A Copa és a Cogeca képviselői közvetlenül Christophe Hansen biztosnak számoltak be a mezőgazdasági körülmények EU-szerte tapasztalható romlásáról, amit az Európát ezen a nyáron sújtó szélsőséges időjárási események okoztak. A visszajelzések azt mutatják, hogy bár a hatások országonként és régiónként eltérőek, Szlovénia, Ausztria, Franciaország és Olaszország tartozik a legsúlyosabb következményekkel küzdő országok közé.
A szántóföldi növényeket különösen súlyosan érintette a helyzet, főleg a gabonaféléket, a kukoricát és az olajos magvakat.
A kukoricatermés vesztesége Szlovénia esetében elérte az 50-70%-ot, Franciaországban körülbelül 40%-ot, Olaszországban pedig 20-25%-ot, egyes öntözés nélküli területeken akár 70%-os veszteségeket is regisztráltak. A burgonya, a cukorrépa és a zöldségek is jelentős veszteségeket szenvedtek el, leginkább ott, ahol nincs öntözés vagy az nem elegendő.
A gyümölcsök, a szőlő és az olajbogyó hőstresszt és napégést szenvedett, emiatt terméshullásról, valamint méret- és minőségproblémákról számoltak be a szakemberek. Különösen súlyosak az állapotok Horvátországban, Olaszországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Horvátországban a gyümölcs- és szőlőtermelés a becslések szerint körülbelül 30%-kal esik vissza.
