Húsz évvel ezelőtti árak
A válság leginkább a felvásárlási árak zuhanásában érezhető. 2026 második negyedévében a vágósertések ára csaknem ötödével maradt el az egy évvel korábbitól, és júliusban tovább folytatódott a csökkenés. A termelők élősúlyban kilogrammonként nagyjából 450 forintnak megfelelő összeget kaptak, ami egyre nehezebben fedezi a tartás költségeit.
A cseh sertéstenyésztők szövetsége szerint az árak már a húsz évvel ezelőtti szintet közelítik, miközben a takarmány, az energia és a munkaerő költségei azóta jelentősen emelkedtek.
A nyomás nemcsak a cseh termelőket érinti, hanem az egész európai sertéspiacot. Németországban július végén már negyedik hete 1,40 euró körül alakult a referenciaár, Dániában pedig június eleje óta mintegy 35 eurócenttel csökkent a sertés kilogrammonkénti ára.
A Rabobank szerint az európai piacot egyszerre terheli a kissé növekvő termelés és a gyenge kereslet. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az afrikai sertéspestis miatt korlátozott spanyol export következtében több hús marad az uniós belső piacon, ami tovább erősíti az árversenyt.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy június végén az agrárminisztérium és a Sertéstenyésztők Szövetsége rendkívüli egyeztetést tartott az ágazat jövőjéről.
A szakmai szervezet szerint ugyanis az egyszer felszámolt tenyésztési és termelési kapacitásokat később már nagyon nehéz lenne újra felépíteni.Szeptembertől három új állatjólléti támogatási program is segíti a sertéstartókat.
Ezek többek között a tenyészkocasüldők nagyobb férőhelyét, a fiaztató kocák jobb vízellátását és a szabadabb mozgást lehetővé tevő fiaztató rendszerek alkalmazását ösztönzik. Az Európai Bizottság által jóváhagyott programok azonban nemcsak állatjólléti célokat szolgálnak, a jelenlegi piaci helyzetben egyben a gazdaságok alkalmazkodását is segíthetik.
A rövid távú támogatások önmagukban azonban nem oldják meg az ágazat mélyebb problémáit. Csehországban 2025 végén még mintegy 1,45 millió sertést tartottak, vagyis az állomány egyelőre nem mutatott látványos visszaesést. A tartósan alacsony felvásárlási árak azonban egyre nagyobb terhet rónak a gazdaságokra, és kérdéses, meddig tudják finanszírozni a veszteséges termelést.
