A lista megjelenése után a különböző magyarországi termőkörzetek gazdái osztották meg gyakorlati tapasztalataikat, ami kiválóan rávilágított arra, hogy a tiszta szárazságtűrés nem mindig egyezik meg a területi termésbiztonsággal. Egy Balaton-felvidéki kertészkedő azt tapasztalta, hogy a tartós aszályos időszak nyomán az idei nyáron 20 évnél idősebb, makkegészséges törzsű cseresznyefák és fiatal (7 éves) egyedek száradtak ki teljesen. A cseresznye teljesítménye rendkívül talaj-, táj- és társulásfüggő; az extrém szárazságot sok helyen nem bírja, ahogy ez az idei évben is bebizonyosodott.
Fotó: NoName_13, Pixabay
A hazai klímaváltozás miatt azonban nemcsak a nyári hőséggel, hanem a szélsőségesen szeszélyes tavaszi időjárással is számolnunk kell. A korai felmelegedések hatására a fák nedvkeringése és rügyfakadása egyre korábbra tolódik. A nagy nyári szárazságot kiválóan bíró fajok – mint a kajszi vagy a mandula – mély nyugalmi állapotban ugyan fagytűrők, azonban korai virágzásuk miatt a március-áprilisi (sőt néha májusi) fagyhullámok védtelenül érik a virágzásban lévő vagy a már megkötött fiatal termést. Így hiába bírná a növény öntözés nélkül a 40 fokos júliust, ha a virágzáskori -3-5 °C-os éjszakák 5 évből 3-szor a teljes termést elviszik. Ezért a hazai termésbiztonság szempontjából a nyári szárazságtűrés csak az érem egyik oldala, a valóban klímaálló gyümölcsös alapját azok a fajok adják, amelyek a kánikula mellett a tavaszi fagyos csapdákat is elkerülik.
Különleges gyümölcsök Becsehelyről: élhetőbb a nyár és kevesebb a tavaszi fagy
