Milyen takarmányozási stratégiában érdemes gondolkodni, amivel megtartható az állatok kondíciója és gazdaságilag is megéri?

Sok térségben leállt a gyepek és kaszálók újranövekedése, romlik a legelő takarmányértéke, miközben egyes gazdaságok már a télre félretett készleteiket használják. A felmérések szerint, bár térségenként nagyok a különbségek, akár 30-50 százalékos is lehet a legelők hozamkiesése. Különösen veszélyeztetettek az alföldi, homoktalajú, sekély termőrétegű, alacsony humusztartalmú és gyenge vízmegtartó képességű gyepek.

A nyersfehérje-tartalom is kritikusan alacsonnyá válhat: 7-8 százalék alatti értéknél már romolhat a bendőmikrobák működése, így a rost emésztése és a takarmányfelvétel is” – magyarázta kérdésünkre Márton Judit, a Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztők Egyesületének igazgatóhelyettese, tenyésztési osztályvezetője. Az állat tehát látszólag elegendő növényzet mellett is energia- és fehérjehiányba kerülhet.

Figyelmeztető jelek

Ha a legelőn még elegendő a szárazanyag, de annak fehérjetartalma és emészthetősége alacsony, megfelelő fehérje-kiegészítéssel javítható a bendő működése és a rost hasznosulása. Ha azonban már maga a biomassza is kevés, akkor tömegtakarmány bevitelére van szükség. Ugyanakkor nem szabad megvárni a legelő teljes kiszáradását vagy az állatok kondícióvesztését. Figyelmeztető jel, ha az állatok hosszabb ideig legelnek, nagyobb területet járnak be, nagyon rövidre rágják az értékes növényeket, megkezdik a korábban visszahagyott fajok fogyasztását, csökken a bendőteltség és a bélsár mennyisége, illetve megtorpan a fiatal egyedek súlygyarapodása. A látható kondícióromlás már fennálló tápanyaghiányt jelez, ami az újravemhesülést is veszélyeztetheti.

A megfelelő minőségű szenázs szintén jó energia- és fehérjeforrás lehet. A szalma önmagában nem megfelelő takarmány, elsősorban strukturális rostforrás, amely megfelelő fehérje- és energiakiegészítéssel gazdaságosan beilleszthető az adagba. Kukorica, árpa és egyéb abraktakarmányokkal pótolható az energiahiány, de ezeket fokozatosan kell bevezetni. Nagy mennyiségű keményítő hirtelen etetése acidózist okozhat, ezért megfelelő strukturális rostnak mindig rendelkezésre kell állnia. Aszályos évben különösen nagy jelentősége lehet a kukoricaszárnak. Bálázva, aprítva, megfelelően tartósítva, illetve a kukoricatarló kontrollált legeltetésével jelentős mennyiségű hagyományos tömegtakarmány váltható ki. A kukoricaszár energia- és fehérjetartalma azonban viszonylag alacsony, ezért kiegészítés szükséges mellé.