Előre gondolkodva

A szálastakarmány-kínálat több térségben szűkült, miközben a gazdaságok egy része már a télre eltett készleteit használja. Minden gazdaságban most kellene elkészíteni a takarmánymérleget. Az állatlétszám, a várható teleltetési idő és a napi szárazanyagigény alapján meg kell határozni a szükséges készletet, legalább 10-15 százalék tárolási és etetési veszteséggel számolva. Ehhez hozzá kell adni azt a mennyiséget, amelyet az aszály miatt már a legeltetési időszakban felhasználnak.

A jelenlegi helyzet és a várható jövőbeli változások kezelésére rövid távon a legfontosabb a tenyészállat-állomány megőrzése és a takarmányhiány miatti kényszerértékesítések megelőzése. Ezért takarmányt, likviditást és szabályozási rugalmasságot kell biztosítani, hosszú távon pedig olyan vízmegtartó gyepgazdálkodási rendszert kell kialakítani, amely a szélsőséges évjáratokhoz is képes alkalmazkodni.

Rugalmasabb számonkérés

„Indokolt lenne például rendkívüli takarmánybeszerzési és -szállítási támogatás, valamint országos vagy regionális takarmány-kínálati rendszer kialakítása. A kukoricaszár bálázásának, tartósításának és szállításának támogatásával jelentős tartalék lenne mozgósítható. Fontos a támogatási vállalások rugalmas kezelése is. Az AKG/PLAKG, állatjóléti és más programokban az aszály miatt objektíven nem teljesíthető legeltetési, kaszálási, állatsűrűségi vagy tartási vállalások esetében biztosítani kellene a vis maior és a szankciómentes módosítás lehetőségét. Az állatok korábbi behajtása vagy a legelő pihentetése nem vezethet támogatásvesztéshez, ha azt állatjóléti vagy gyepvédelmi szempontok indokolják. A támogatási előlegek, gyorsított kárenyhítés és kedvezményes takarmányfinanszírozás szintén segítséget jelenthet” – véli Márton Judit.

A takarmánybázist cirokfélékkel, szudánifűvel, szárazságtűrő keverékekkel, alternatív másodvetésekkel és melléktermékekkel is diverzifikálni kell. Érdemes lenne regionális stratégiai tömegtakarmány-tartalék rendszert kialakítani, amely naprakész információt biztosít arról, hol áll rendelkezésre széna, szalma, szenázs, kukoricaszár vagy ipari melléktermék, és hogyan juttatható gyorsan a hiányt szenvedő térségekbe.