Az olasz szalmagyopár (Helichrysum italicum), közismert nevén curryfű, a mediterrán térségből származó örökzöld félcserje.
Bár az ázsiai curryport nem váltja ki a lábosban, zöldfűszerként és gyógynövényként izgalmas színfolt, amely igazi mediterrán hangulatot teremt a kertben. Ezüstösen csillogó, tűszerű leveleivel és kibocsátott, intenzív curryillatával a modern, szárazságtűrő kertek és sziklakertek kihagyhatatlan növénye.
Curryfű a kertben
A növény kiválóan alkalmazkodott a forró, aszályos nyarakhoz. Molyhos, ezüstös levelei visszaverik a tűző napfényt és csökkentik a párologtatást, míg mélyre hatoló gyökérzete a szárazabb időszakokban is megtalálja a nedvességet.
Kizárólag a tűző, teljes napsütést kedveli; árnyékban felkopaszodik és elveszíti jellegzetes illatát. Szegényes, homokos, kavicsos vagy sziklás talajt igényel. A jó vízáteresztő képesség létfontosságú, a pangó vízben gyökérrothadásra hajlamos. Vízigénye alacsony, a megerősödött töveket csak hosszan tartó kánikula idején szükséges öntözni.
Curryfű a konyhában és a gyógyászatban
A curryfű kulináris szerepét leginkább a babérlevélhez hasonlíthatjuk:
A konyhában ehelyett egész hajtásként, ágacskaként érdemes felhasználni: belefőzhetjük lassan készülő ragukba, zöldség- és húslevesekbe, rizses fogásokba, szószokba vagy akár sült zöldségek mellé a tepsibe, majd a tálalás előtt egyszerűen ki kell emelni az ételből. Így nem uralkodik el a kesernyés íz, viszont egy egyedi, pikáns, mediterrán-fűszeres karaktert ad a fogásoknak.
A gasztronómián túl a népi gyógyászatban és a modern kozmetikában is előkelő helyet foglal el. A növényből kinyert értékes illóolaj – amelyet a szépségiparban Immortelle (örökkévaló) néven ismernek – kiemelkedő gyulladáscsökkentő, sebregeneráló és antioxidáns hatású, emiatt gyakran alkalmazzák hegek, zúzódások, ekcémás bőrfelületek és napégés kezelésére.
Dekoratív értékéről sem szabad megfeledkezni: ezüstös lombja egész évben struktúrát ad a fűszerkertnek vagy sziklakertnek, apró, sárga virágai pedig levágva és kiszárítva hosszú ideig megőrzik formájukat és színüket, így szárazvirág-csokrokban és kopogtatókban is sokáig díszítenek.
