Ezt tapasztalod a talajművelés területén is?
– Igen. Ugyanez igaz a talajművelési rendszerekre és az agrotechnikára is. Magam is minden nap tanulok valami újat. Már évekkel pályaváltásom előtt elkezdett foglalkoztatni a talajok állapota. Nagy hatással voltak rám azok a szakemberek, akik ezt már jóval korábban felismerték.
Akkor még évente 500-600 milliméter csapadék hullott, viszonylag olcsók voltak az inputanyagok, és úgy tűnt, hogy minden rendben működik. Aztán eljött 2021-2022 környéke. A csapadékmennyiség sok helyen már csak 300-400 milliméter volt, sorra jöttek a szélsőséges évek, és akkor hirtelen mindenki rádöbbent, hogy valóban baj van. Ez indította el a megoldások keresését.
Melyik az a terület, amelyet a talajegészség szempontjából sarkalatosnak tartasz?
– Számomra az egyik legfontosabb kérdés a szármaradványok hasznosítása. Őszintén mondom, amikor azt látom, hogy a szalmabálákat vagy a kukoricaszárat teherautókra rakják, és energiatermelés céljából elszállítják elégetni, az olyan érzés, mintha a szívemet tépnék ki. Amikor lehordjuk a szármaradványt a tábláról, jelentős értéket viszünk el. Egy átlagos, öttonnás búzatermés esetében a szalma hektáronként 60-80 ezer forint értékű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz. Ezeket a tápanyagokat a növény a fejlődése során felvette, majd mi egyszerűen kivisszük a területről. Úgy gondolom, a jövő mezőgazdaságában nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy ki termel rekordmennyiséget. Nem feltétlenül kell 10-11 tonnás búzát vagy 15 tonnás kukoricát előállítani. Sokkal fontosabb, hogy mekkora nyereséget tudunk elérni.
Ezért kell sokkal jobban kihasználni azt, amit maga a természet biztosít számunkra. A szármaradvány nem hulladék, hanem érték. Ennek megfelelően szerintem a szárbontással érdemes elkezdeni a talaj egészségének helyreállítását.
Gondolom, ez a cégprofilba is beleillik…
– Nem véletlenül választottuk azt a jelmondatot, hogy „Első a talaj”. Hiszen valóban minden ott kezdődik. Lehet bármilyen kiváló genetikájú vetőmagunk, ha nem biztosítjuk számára azokat a feltételeket, amelyek között képes kibontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket. Ez a szemlélet vezet oda is, hogy mennyire fontosnak tartom a magyar élelmiszereket. Nem csupán azért, mert ezzel a hazai termelőket támogatjuk, hanem azért is, mert egyre több kutatás bizonyítja, hogy a mikrobiomunk számára azok az élelmiszerek a legkedvezőbbek, amelyek a saját földrajzi környezetünkből származnak.
Hogyan látod jelenleg a Bio-Nat Kft. pozícióját?
– Amikor három évvel ezelőtt Balázs Viktor kollégámmal átvettük a Bio-Nat Kft.-t és a Mikro-Vital termékcsaládot, egy olyan örökséget kaptunk a kezünkbe néhai Jusztusz Gyula mikrobiológustól, amelyre méltán lehetünk büszkék. A cégalakulás táján a hagyományos kémiai megoldások uralták a piacot, mégis hittek abban, hogy a talajélet támogatásával hosszú távon fenntarthatóbb eredményeket lehet elérni. Mi erre az alapra építünk tovább. Olyan kiváló szakemberekkel dolgozhatok együtt, mint Holczinger András, Szabó Erika vagy Márton Dalma, akiknek a tudása és elkötelezettsége garanciát jelent arra, hogy a fejlesztések valódi szakmai értéket képviseljenek. A mi hitvallásunk egyszerű: önmagában nem elég egy jó termék. A piacon csak az a vállalkozás maradhat hosszú távon sikeres, amelyik folyamatosan fejleszt, kutat és alkalmazkodik az új kihívásokhoz. Éppen ezért nálunk a kutatás-fejlesztés nem kampányszerű tevékenység, hanem a mindennapi munkánk része.
Ha meg kellene nevezned egy zászlóshajó-terméket, melyik lenne az?
– A Mikro-Vital Supary. A mikrobiológiai készítmények piacán sokáig nehezítette a gazdálkodók életét, hogy a készítményeket hűtve kellett tárolni, gyorsan fel kellett használni, ráadásul nagy dózisban kellett kijuttatni. A Supary ezekre a problémákra adott választ.
A fejlesztések azonban itt nem álltak meg. Erre a tudásra építve született meg a Mikro-Vital Avanti, amelynek fejlesztésében a Debreceni Egyetemmel és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóival dolgoztunk együtt. Az eredmények minden várakozásunkat felülmúlták. Az Avanti már nem csupán talajoltásra vagy vetőmagcsávázásra alkalmas, hanem lombozati kijuttatásra is engedélyt kapott, és az első Magyarországon engedélyezett mikrobiológiai készítmény, amely virágzáskor is alkalmazható. Kukoricában és napraforgóban javítja a termékenyülést, segíti a pollenkötődést, és mérhető terméstöbbletet eredményez. Legalább ennyire fontos, hogy ezek a készítmények jelentős szerepet töltenek be a betegségek megelőzésében is.
Ez különösen nagy jelentőségű olyan problémák esetében, mint a makrofomina, a szklerotínia vagy az Aspergillus-fajok okozta fertőzések, amelyek ellen jelenleg rendkívül kevés hatékony megoldás áll rendelkezésre. Az is komoly mérföldkő volt számunkra, hogy az Avanti drónnal történő kijuttatásra is engedélyt kapott. Ez a precíziós növénytermesztés irányába tett fontos lépés, amely a jövő technológiáját már ma elérhetővé teszi a gazdálkodók számára. Természetesen nem szeretnénk itt megállni. A fejlesztések folyamatosak, és már most dolgozunk a következő innovációnkon. Hamarosan egy új, kiemelkedő hatékonyságú nitrogénkötő baktériumkészítménnyel jelenünk meg a piacon, amely újabb lehetőséget adhat a gazdálkodóknak arra, hogy csökkentsék inputköltségeiket, miközben fenntarthatóbb módon gazdálkodnak
