Dr. Jánoska Ferenc, a Soproni Egyetem intézetigazgatója egy korábbi előadásában azt a kérdést tette fel, napjainkban létezik-e tolerálható vadlétszám. Az kétségtelen, a vad a természet elidegeníthetetlen része, hozzátartozik az ökológia működéséhez, annak folyamataihoz.
Sok minden változott az elmúlt mintegy 130 évben: élőhely és vadlétszám egyaránt. Az Esterházy birtokon, 11 500 hektáron például 233 szarvas élt 1906-ban. Akkor a direktíva az volt, a faj nagy kárt okoz a mezőgazdaságban, ezért az ideális állománysűrűséget 20 szarvas/1000 hektárban határozták meg.
Ha picit ugrunk az időben egészen 1940-ig, akkor az egész országban kevesebb szarvas került terítékre, mint napjainkban 3 megyében! A 20 éves üzemciklusnak a közepén járva a meghatározott fenntartható gímszarvas-létszámnak (országos átlagban kb.70 ezer egyed) a közelében sem járunk, fogalmazott korábban a szakember, úgy véli, a becsült gímállománynak a valóságban a duplája is lehet az országban (220-250 ezer egyed). Ezt igazolja az is, hogy 2025 tavaszán a vadászatra jogosultak 120 024 gímszarvast becsültek Magyarországon.
A 2025/2026-os vadászati évben ugyanakkor 96 390 gímszarvas került terítékre. Ez a becsült állományhoz viszonyítva 80,3 százalékos hasznosítást jelent. A gímszarvas K-stratégista faj: a tehén jellemzően évente egy borjat hoz világra. Leegyszerűsítve, megfelelő kor- és ivarstruktúra mellett nagyjából az állomány egyharmada tekinthető olyan éves szaporulatnak, amelynek hasznosítása mellett a törzsállomány nagysága megőrizhető. Ehhez képest a 80 százalék feletti hasznosítás olyan mértékű beavatkozás, amelynek már érzékelhető állománycsökkenést kellene eredményeznie.
Jánoska Ferenc szerint az állománybecslési módszerek elavultak, pontatlanok és egyáltalán nem tükrözik a valóságot. Egyre nagyobb teret kellene kapjon a drónnal történő állománybecslés, amivel nem csak időt takarít meg a vadászatra jogosult, de jóval relevánsabb adatokhoz is juthat. Ehhez adhat szakmai segítséget a néhány éve létrehozott Drón Szakbizottság.
Van lehetőség pontosabb becslésre
A drónok hazai vadgazdálkodásba való bevezetése céljával 2024 novemberében, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) égisze alatt és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) támogatásával megalakult Drón Szakbizottság, amelynek elnöke Szabó László lett. Korábbi beszélgetésünkkor elmondta, a vadászkamara tavaly az Országos Vadgazdálkodási Alapból 72 drón beszerzését finanszírozta a vadászatra jogosultak részére.
Fontos tudni, hogy a Vadgazdálkodási Alap központi irányítása megszűnik, helyette az Alap forrásai a megyékben található vadászatra jogosultak számával arányosan lesznek elosztva a megyei vadászkamarák között. Ennek eredményeképpen a megyei vadászkamara határozza meg, milyen támogatandó területekre ír ki pályázatot (például drónbeszerezésre) és mekkora forráskerettel.
A szakbizottság következő kitűzött célja a drónhasználat szervezett rendszerének kialakítása lesz. Ennek egyik mérföldköve, hogy minden megyei vadászkamara rendelkezzen legalább 1-2 drónnal, amit igény esetén bérmentve, a drónt kezelő személyzettel a vadászatra jogosult rendelkezésére bocsát.
Szeretnének továbbá minden megyében, elsősorban a vadászkamara alkalmazottjaiból, tájegységi fővadászokból 3-4 drónpilótát képezni, akik a vadászatra jogosult által igényelt drónszolgáltatást végrehajtják.
