A pontosabb állománybecslés mellett a vadászat intenzitására is megoldást kellene találni. Dr. Jánoska Ferenc szerint az nem megoldás, hogy a hivatásosvadász-szakszemélyzet erőn felül teljesítve idény végén meglövi az üzemtervet (ha meglövi), a sportvadászokat is be kellene vonni ebbe a feladatba.

Az „nyílt titok”, hogy a tagsággal rendelkező vadászok jelentős többsége nem aktív vadász olyan értelemben, hogy csak ad hoc jelleggel járja a területet. Nagy azoknak a tábora, akiknek bár nincsen tagságuk, így lehetőségük is kevés, de szívesen vadásznának. Erre lehetne megoldás, ha a vadászatra jogosultak 100-150 hektáros bérleteket adnának ki, ahol csak a bérlő vadászhat, bevonva ezzel olyan külső kapacitásokat, amire már nem telik tagságon belül.

Alternatív hasznosítási irányelv

Mindezeken túl egyes kutatások arra keresik a választ, hogy ugyanannyi vad eltérő mértékű hatást gyakorol-e különböző élőhelyeken, termőhelyi viszonyok között. Vagyis nem elsősorban a vadállomány létszámát, hanem annak élőhelyre gyakorolt hatását kell vizsgálni. Ehhez hozták létre a Vadállomány okozta Élőhely Változás rendszerét (VÉV).

Ehhez azonos termőhelyi adottságokkal rendelkező, egymás mellett kialakított bekerített és kontroll (vad által látogatható) mintaterületeket hasonlítanak össze. A módszer lehetővé teszi, hogy a vad hatását elkülönítsék az egyéb környezeti tényezőktől. Ebből már lehet tervezni arra vonatkozóan, hogy mekkora legyen a vadállomány hasznosításának mértéke.

Mindezeket összefoglalva kívánok mindenkinek élményekben, eredményekben gazdag szarvasbőgést! Kalappal!