A fenntartható csomagolás kérdése túlmutat az anyagválasztáson. A III. Fenntartható Csomagolás Fórum szakmai előadásai és kerekasztal-beszélgetései rávilágítottak arra, hogy a csomagolás jövőjét egyszerre határozza meg a műszaki fejlődés, a gazdasági racionalitás, a fogyasztói magatartás, az uniós szabályozás és az európai ipar versenyképessége. A megoldás nem feltétlenül egy új anyagban vagy technológiában, hanem az érintett szereplők együttműködésében keresendő.
Prof. Dr. Belina Károly, a Neumann János Egyetem professor emeritusa és a Fenntartható Csomagolásért Egyesület elnöke szerint a jelenlegi gazdasági helyzet „kiváló lehetőséget nyújt a gondolkodásra”. A csomagolás ugyanis nem pusztán anyag és hulladék: „információt közvetít, értéket kommunikál” a fogyasztó felé.
Dr. habil. Koltai László, az Óbudai Egyetem dékánja szerint a csomagolástechnika az elmúlt évtizedekben jelentős paradigmaváltáson ment keresztül. Míg korábban elsősorban a termék fizikai védelme volt a cél, az 1980-as évektől egyre fontosabbá vált a marketing, a 2000-es évektől pedig a fenntarthatóság és a környezetvédelem is meghatározó szempont lett.
A fenntarthatóság klasszikus megközelítését a 3R elv – reduce, reuse, recycle, vagyis csökkentés, újrahasználat és újrahasznosítás – jelenti. A szakértők szerint azonban nem elegendő kizárólag az újrahasznosításra koncentrálni: a csomagolóanyag mennyiségének és anyagigényének csökkentése, valamint az újrahasználati rendszerek kialakítása legalább ilyen fontos. Az intelligens és aktív csomagolások, az új polimerek, az ehető bevonatok, illetve a 3D nyomtatás ugyanakkor új fejlesztési irányokat nyithatnak.
A fenntarthatósági állítások hitelessége kulcskérdés
A technológiai innováció mellett a fogyasztói magatartás is egyre meghatározóbb. A Z generáció számára a fenntarthatóság sok esetben nem marketingüzenet, hanem identitásképző. A klímaszorongás és a környezeti problémákkal kapcsolatos fokozott érzékenység miatt a vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet kap a termék és a csomagolás környezeti teljesítménye.
A fogyasztó személyiségének és társadalmi értékeinek figyelmen kívül hagyása komoly hiba lehet: a perszonalizáció, az esztétika és az „instakompatibilitás” napjaink jelentős vásárlási motivációi. A fenntarthatósági állítások hitelessége éppen ezért kulcskérdéssé válik. Az előadók szerint három területet kell egyszerre kezelni: az uniós szabályozásnak való megfelelést, az életciklus-elemzést (LCA), valamint a greenwashing elkerülését.
A jövőben a tudatosabb, komplexebb gyártói felelősségvállalás kerülhet előtérbe.
