Egy teljesen más állat
A bolíviai macska megfigyelése azért keltette fel a kutatók érdeklődését, mert „a jellemzői nem egyeztek a leírásokkal, amelyek többsége brazíliai macskákon alapult” – mondta Nogales-Ascarrunz. „Ez arra késztetett minket, hogy feltegyük a kérdést: valójában melyik tigrismacska él Bolíviában?”
A kutatócsoport 38, több dél-amerikai országból származó macska DNS-ét elemezte, köztük nyolc múzeumi példányét is. A vizsgálat megállapította, hogy a tigrismacskák valójában öt genetikailag különböző fajra oszlanak.
A genetikai elemzés szerint a tilcayo leszármazási vonala körülbelül 1,4 millió évvel ezelőtt vált külön a többi tigrismacskától.
– mondta Lescroart. A macskaféléknél ekkora genetikai különbséget általában már fajszintű eltérésnek tekintenek.
Fotó: Geigy, Wikimedia commons
A kutatócsoport egy új tigrismacska-alfajt is leírt a perui Yungas régióban. Ennek a Leopardus tigrinus antisuyo nevet adták, az Antisuyura utalva. Ez volt az egykori Inka Birodalom egyik régiója, amely magában foglalta az állat élőhelyét is.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által vezetett Vörös Lista jelenleg két „sebezhető” fajként kezeli a tigrismacskákat, amelyek populációja csökkenőben van. A kutatók megosztották eredményeiket az IUCN-nel, amelynek következő felülvizsgálata során az öt különálló leszármazási vonalat külön-külön fogják értékelni. Ez pontosabb képet adhat a veszélyeztetettségről – mondta Lescroart –, és az olyan fajokat, mint a tilcayo, önálló értékelés esetén akár veszélyeztetettnek is minősíthetik.
A hegyvidéki erdőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik az erdőirtás, a mezőgazdasági területek terjeszkedése, az ember által okozott tüzek és a bányászat miatt – mondta Nogales-Ascarrunz. Hozzátette, hogy sürgős feladat az erdőtüzek által károsított erdőfoltok helyreállítása, a megmaradt őshonos erdők védelme, valamint az élőhelyek közötti kapcsolatok fenntartása.
„Ha megmutatjuk a nagyközönségnek, hogy még egy olyan jól ismert és kiemelt állatcsoportban is, mint a macskafélék, … vannak felfedezésre váró új fajok, az fontos üzenetet közvetíthet” – mondta Eduardo Eizirik, a brazíliai Rio Grande do Sul Pápai Katolikus Egyetem evolúcióbiológusa és a tanulmány vezető szerzője. „Rengeteg felfedezetlen faj él még a világon, és fennáll a veszélye annak, hogy ezek eltűnnek, még mielőtt egyáltalán felfedeznénk őket.”
