0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 23.

Szarvasok tarolják le a marhalegelőket

Hawaii-on egy kutatás a vadonélő patások által okozott károkat vizsgálta. Arra jutottak, hogy a megfigyelt legelők kétharmadán jelentősen csökkent a növényzet.

A Hawaii egyetem Mānoa Trópusi Mezőgazdasági és Humán Ellenállóság Iskolájának kutatói vezették a tanulmányt. Ez az első tudományos bizonyíték, hogy a vadon élő patás állatok, mint az inváziós pettyes szarvasok, vaddisznók, elvadult kecskék és muflonok óriási károkat okoznak a legelőkön. Ezzel pedig csökken a szarvasmarhák számára elérhető táplálék a legelőkön. A Rangeland Ecology & Management című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 35 vizsgált terület 66%-án tapasztaltak takarmánynövényzet-veszteséget – írja a Phys.org.

„Ez az első olyan tanulmány, amely ténylegesen megmérte, hogy a vadon élő patások mennyi takarmányként termesztett növényt falnak fel a hawaii-i legelőkön. A veszteségek pedig jelentősek” – mondta Melissa Price professzor, a tanulmány levelező szerzője, a CTAHR Természeti Erőforrás- és Környezetgazdálkodási Tanszékének (NREM) kutatója.

pettyes szarvas
Pettyes szarvas
Fotó: Bishnu Sarangi, Pixabay

A takarmány-veszteség mérése

A nem őshonos patásokat nagyrészt az 1700-as évek és az 1960-as évek között telepítették be. Mauin a vizsgált területek 95%-án mutatták ki a pettyes szarvas jelenlétét. Becslések szerint mintegy 47 000 szarvas él a sziget területének egyharmadán. Az állatok egészen 2150 méteres tengerszint feletti magasságig felmerészkednek.

„A pettyes szarvas bizonyult a legfontosabb tényezőnek a legelők állapotának romlásában, ami összhangban van azzal, amit a gazdálkodók már évek óta mondanak nekünk”

– mondta Mark Thorne, a CTAHR szaktanácsadója, a tanulmány társszerzője és legelőgazdálkodási szakértője.

A kutatócsoport a növényzet növekedését hasonlította össze olyan területeken, ahol jelen voltak a patások, illetve ahol kizárták őket. Ehhez mozgásérzékelős vadkamerákat és elkerített, kizárásos kísérleti parcellákat alkalmaztak. Azokon a területeken, ahol a pettyes szarvasok domináltak, átlagosan mintegy 24%-kal kevesebb növény termett, mint a patásoktól mentes területeken. Az elvadult kecskék hasonló mértékű hatást mutattak.

A vaddisznók és a muflonok azonban gyakrabban fordultak elő a magasabban fekvő területeken, ahol általában gyorsabban regenerálódik a takarmányként használt növényzet. Ez jól mutatja, hogy az egyes fajok eltérő viselkedése és élőhelyhasználata mennyire megnehezíti a területek kezelését.

Lassú regenerálódás

Maui több vizsgált területén is a 2023 augusztusában erdő- és bozóttüzek pusztítottak.

A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a túllegeltetett területek a tűz után lassabban regenerálódnak. Emellett a tűzveszélyes gyomok is nagyobb eséllyel jelennek meg.

Az egyik ilyen faj, melyet „tűzgyomnak” hívnak a helyiek, egy Dél-Afrikában honos növény, a Senecio madagascariensis, a vizsgált területek 70%-án jelen volt.

Greg Friel, maui szarvasmarha-tenyésztő és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy volt olyan év, hogy a szarvasok miatt csökkenteni a kellett az állatállományukat. A vadonélő patások ugyanis egyszerűen letarolták a jószágok legelőjét. „Jó végre számokkal is alátámasztva látni valamit, amivel az itteni állattenyésztő családok már hosszú ideje együtt élnek.”

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: