0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 24.

Vízmegtartás – támogatás, szabályozás, gazdálkodói döntés

A KÁN Egyetemi Napok szakmai programján a vízmegtartás, a talajvédelem és a regeneratív gazdálkodás lehetőségeiről is szó esett.

Az eredményt is érdemes lenne támogatni

A beszélgetésben az agrártámogatások működésének egyik lehetséges új iránya is szóba került: az eredményalapú támogatás. A jelenlegi rendszer számos esetben azt ellenőrzi, hogy a gazdálkodó végrehajtotta-e az előírt műveletet. Egy eredményalapú megközelítés ezzel szemben azt is vizsgálhatná, hogy milyen környezeti hatást sikerült elérni.

A vízmegtartás esetében például nem kizárólag az lehetne a kérdés, hogy létrejött-e egy adott tájelem, hanem az is, hogy mennyi vizet képes megtartani, és mennyi ideig.

Hasonló szemlélet alkalmazható lehet a talaj szervesanyag-tartalmának, a biodiverzitásnak vagy a talaj vízbefogadó képességének javítására is.

Ez a gazdálkodó számára nagyobb mozgásteret adhatna abban, hogyan éri el a kívánt eredményt. Ugyanakkor ehhez megfelelő mérési módszerekre és megbízható ellenőrzésre is szükség van.

A szabályoknak is alkalmazkodniuk kell

A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy az időjárási körülmények nem illeszkednek az előre rögzített gazdálkodási időpontokhoz. Egy aszályos évben például a zöldugar vagy a gyep hasznosítására vonatkozó korlátozás más helyzetet teremthet, mint egy csapadékos időszakban.

KUN_RANCH_010 vörös angus húsmarha szarvasmarha legelő legeltetés állattartás állattenyésztés
Fotó: MMG/Csatlós Norbert

A beszélgetés résztvevői – beleértve a hallgatóságot is – szerint ezért a szabályozásnak is nagyobb rugalmasságra lenne szüksége. A cél nem az előírások megszüntetése, hanem annak biztosítása, hogy azok a változó körülmények között is a kívánt környezeti eredményt segítsék.

Tudás nélkül nincs szemléletváltás

A változásokhoz ugyanakkor nemcsak pénzügyi ösztönzőkre van szükség. A regeneratív gazdálkodás, a talajkímélő művelés vagy a vízvisszatartás sok esetben a megszokott gazdálkodási gyakorlat újragondolását jelenti. Ehhez a gazdálkodók, a szaktanácsadók, az ellenőrző szervezetek és a döntéshozók tudásának folyamatos bővítése is szükséges.

Ebben az egyetemeknek és a mintagazdaságoknak is fontos szerepük lehet.

A gyakorlati példák és a mérhető eredmények ugyanis segíthetnek abban, hogy az új módszerekről ne csak elméleti ismeretek álljanak rendelkezésre.

A kérdés tehát az, hogyan lehet olyan gazdasági, szabályozási és támogatási környezetet kialakítani, amelyben a gazdálkodó számára is reális döntés a víz megtartása, a talaj védelme és a táj hosszú távú állapotának javítása. A Bőszénfai Szarvasfarm jó példa arra, hogy a szemléletváltás lehetséges, szélesebb körű elterjedéséhez azonban a gazdálkodói döntéseket támogató feltételekre is szükség van.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: