Egy a Building and Environment folyóiratban megjelent kutatásból kiderült, hogy a déli fekvésű téglafal elé ültetett növények akár 25 Celsius-fokkal is csökkenthetik a fal felületi hőmérsékletét. Nem minden növény hűt azonban egyformán hatékonyan. A növények között is létezik egyfajta „hűsítő rangsor”. A borostyán és a lonc megbízhatóan jól hűt, míg a téli jázmin és a szuhar (Cistus) különböző időjárási körülmények között kevésbé hatékony.
Ennek gyakorlati jelentősége is van. Azoknál a növényeknél, amelyek elsősorban árnyékolással hűtenek, az a cél, hogy minél több levél kerüljön a Nap és a fal közé. Ezeknek a növényeknek természetes módon nagy és sűrű lombkoronájuk van, ilyen például a babérmeggy és az örökzöld bangiták több faja.
A párologtatással hűtő növényeknél, például a hortenziánál, fuksziánál és iszalagnál éppen ellenkező a helyzet. Ezeknél a levelek vékonyabb rétege segíti optimálisan a hűtést. Ehhez azonban megbízható vízellátásra van szükségük, ezért nem feltétlenül ezek a legjobb választások olyan területeken, ahol rendszeresen korlátozzák a kerti locsolást.
A növény és a fal között hagyott légrés tovább javítja a hőszigetelő hatást. Erre jó megoldás lehet, ha a cserjét mintegy fél méterre ültetjük a faltól, vagy a kúszónövényeket a faltól kissé eltartott rácsra vagy hálóra futtatjuk fel.
Fotó: Fabien, Pixabay
Nemcsak maga a ház profitálhat ebből. Az árnyékot adó és párologtató növények gondos elhelyezésével kellemesebbé tehető például a terasz vagy a gyerekek játszóhelye is. A kutatók azt is vizsgálják, hogy a mozgatható cserepes növények képesek-e helyi hűtést biztosítani az üvegezett területek, például franciaablakok és télikertek előtt, illetve a déli fekvésű erkélyeken.
A déli fekvésű falak zöld növényzettel való befuttatása jóval olcsóbb lehet, mint légkondicionáló berendezést telepíteni, ráadásul a környezet számára is kedvezőbb megoldás, mivel nem jár kibocsátással, és nem termel további hőt a környezetbe.
Az egynyári kúszónövények – például a sarkantyúka, a hajnalka, az illatos lednek és a Thunbergia-fajok –, a magasra növő virágzó egynyáriak, mint a napraforgó, a szarkaláb és a pillangóvirág, valamint a kétnyári gyűszűvirágok és a rövid életű évelők, például a mályvarózsa, a kúpvirágok, az ökörfarkkóró és a szarkalábak is ugyanolyan jól alkalmazhatók, mint az évelő cserjék és kúszónövények. Ezek mind magról is nevelhetők.
Ide tartoznak többek között a rózsák, a golgotavirágok, az iszalagok, a csucsorfélék, a lilaakác, a borostyán, a nyáron virágzó jázmin, az évelő lednek és a lonc.
Ráadásul ezek a növények szépek, némelyiküknek csodálatos az illata, és egyikük sem zúg. Ki mondhatná el ugyanezt egy légkondicionálóról?
