Tájékozódás az éjszakai égbolt alapján
A kutatók tavaly úgy vizsgálták a bogong-bagolylepkék tájékozódását, hogy fogságban tartott példányaikat rögzítették, majd csillagokat vetítettek eléjük. A kísérlet kimutatta, hogy a lepkék a Tejútrendszert használják a tájékozódáshoz.
Fotó: Donald Hobern, Wikimedia commons
Ők voltak az első olyan gerinctelen állatok, amelyekről bebizonyosodott: vándorlásuk alatt az éjszakai égboltot használják tájékozódásra.
Ez a kisemlős egy kritikusan veszélyeztetett, barlangokban élő erszényes faj. A rovarok tehát fontos szerepet töltenek be az ausztrál ökoszisztémákban.
A bogonglepkék rajai már a 2000-es sydney-i olimpiai játékokon is komoly fennakadást okoztak, amikor a stadionok erős reflektorfényei vonzották őket. Az időjárás-előrejelzők akkor arra figyelmeztettek, hogy heves esőzés várható a záróünnepség idején, később azonban kiderült, hogy a radarképernyőkön megjelenő felhő nem csapadékot, hanem bogong-bagolylepkék tömegét jelezte.
A kutatók továbbra is vizsgálják, milyen tényezők járultak hozzá a bogong-bagolylepkék állományának helyreállásához, de úgy vélik, hogy a csapadékosabb időszakok fontos szerepet játszhattak ebben.
Mivel az előrejelzések szerint egy erős El Niño-jelenség a nyári hónapokban jelentős hőmérséklet-emelkedést hozhat, a szakemberek abban bíznak, hogy az állomány növekedése tartósnak bizonyul.
Drinkwater azonban óvatosan optimista. Bár jó hír, hogy visszatértek a vándorló lepkék, azonban továbbra is figyelemmel kell kísérni a faj állományának alakulását.
