Irány Szlovákia!

A sikeres tavaszi szezont, a szigorú szelekciós munkát és a genetikai tisztaság megőrzését követően a fajtaklub szintet lép: nemzetközi környezetben is megméretteti magát. A szlovák kisállattartók Poiplie – Veľký Krtíš (Nagykürtös) alapszervezetének nagyszabású kiállítása ad majd otthont a Magyar Fodros Tollú Lúd Tenyésztők Fajtaklubja kiállításának. A rangos eseményen – amely a tapasztalatok szerint hatalmas népszerűségnek örvend, hiszen tavaly is több mint kétszáz baromfit, víziszárnyast, nyulat és galambot vonultatott fel – a magyar fodros tollú ludak kiemelt figyelmet kapnak majd. A kiállítást október 2–3-án rendezik a Želovce (Zselíz) településen található középiskolában, amely a magyar határtól, Balassagyarmattól mindössze 6 kilométerre található.

A tenyésztők bíznak benne, hogy az őszi szlovákiai bemutatkozás újabb lendületet ad az őshonos magyar baromfi nemzetközi hírnevének.

A lúdtollazat öröklődésének genetikája

A fodros tollú ludak tenyésztése körül számos makacs tévhit kering a köztudatban. Gyakran hallani „rejtett fodros hordozókról”, vagy a „hetedíziglen visszacsapó” tulajdonságokról. A modern mendeli genetika és a gyakorlati tenyésztési tapasztalatok azonban tisztán rávilágítanak arra, hogy a tollszerkezet öröklődése két teljesen különálló szinten mozog: a fodrosságért felelős fő gén és a tollminőséget meghatározó háttérgének (poligének) szintjén. Súlyos hibákhoz vezethet, ha ezeket a szinteket vegyíti a tenyésztő.

1. A fodrosságért felelős fő gén (F), avagy miért nincs rejtett hordozóság?

A ludak tollainak megcsavarodását egyetlen kitüntetett gén, az F gén szabályozza. Ez a gén inkomplett (részleges) domináns öröklődésmenetet követ (lásd keretes írásunkat). Ez a biológiai tény alapjaiban cáfolja a leggyakoribb tévhiteket. A dominancia kizárja a rejtettséget, a fodrosság nem recesszív tulajdonság. A domináns jelleg miatt a fodros gén nem képes rejtve maradni a genomban. Ha ez a gén jelen van a madárban, akkor az a madár láthatóan fodros tollú lesz.

A „hetedíziglen visszacsap” mítosza

A mendeli genetika fix százalékokkal és pontos szabályokkal dolgozik, nem véletlenszerű „visszaütésekkel”. Ha egy simatollú ludat párosítunk egy másik simatollúval, abból soha, semmilyen körülmények között nem lesz fodros utód. Ha a fodros gén nincs jelen a szülőkben, az a semmiből nem fog megjelenni a hetedik generációban sem. Mi adja a formát? Egy simatollú és egy fodros lúd párosításánál a fodrosság meglétét 100 százalékban a fodros szülő genetikája határozza meg. Ebből a szempontból a fodros szülő a domináns, ő adja a specifikus formát – igaz, ő is csak 50 százalék eséllyel örökíti tovább magát a gént az utódoknak.