0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. október 12.

Fodrostollú magyar lúd: megújulás, genetikai tisztaság, nemzetközi megjelenés

Miközben a tenyésztők a mennyiség helyett továbbra is a szigorú minőségi mutatókra és a tudományosan megalapozott szelekcióra helyezik a hangsúlyt, rendkívüli várakozással indult az idei esztendő a fajtaklub számára.

2. A toll szerkezete és minősége: a poligének szerepe

Bár a simatollú lúd magát a fodros fő gént nem tudja átörökíteni, a születendő utódok tollazatának minőségére mégis hatással van. A toll ugyanis nemcsak abból áll, hogy egyenes vagy csavarodott. Olyan kulcsfontosságú fizikai tulajdonságok határozzák meg a piaci és tenyésztési értékét, mint a tollak hossza, a tollgerinc rugalmassága és ereje, a tollzászló sűrűsége, valamint a toll szélessége. Ezen tulajdonságokat nem a fodros fő gén, hanem több tucat független háttérgén, úgynevezett poligén szabályozza.

Míg a fodrosság puszta megléte a fodros szülőtől függ, a toll szerkezeti minőségét – vagyis az alapanyagot – a két szülő fele-fele arányban adja. Az utód a kromoszómáinak felét az anyjától, felét az apjától kapja.

Ezért a simatollú szülő pontosan ugyanúgy 50 százalékban felelős az utód tollának minőségéért, mint a fodros partner.

3. Miért szükséges a sima lúd a tenyésztésben?

Fotó: a fajtaklub tagjainak felvételei
Fotó: a fajtaklub tagjainak felvételei

A tisztán fodros vonalak fenntartása hosszú távon a tollminőség drasztikus leromlásához vezethet. Ha a tenyésztő folyamatosan csak fodros madarakat párosít egymással, a tollak szerkezete generációról generációra elvékonyodhat. A tollazat szárazzá, törékennyé, ritkává és mattá válhat, elveszítheti természetes tartását. Itt jelentkezik a kiváló tollminőségű (széles, dús tollú) sima lúd szerepe. Az ilyen egyed háttérgénjei hozzák vissza a tollak tartását, erejét és rugalmasságát. A legfontosabb különbségtétel tehát: a sima lúd nem a fodrosságot hordozza rejtve, hanem a minőségi tollszerkezetért felelős poligének egy részét biztosítja. Ez a lúd adja az egyik erős alapot, amin a fodros gén kifejtheti a hatását. Ha a fő gén hiányzik, ezek a poligének maguktól nem fognak fodrosságot előidézni.

4. A keverékek csapdája és a fajtajelleg szétesése

A domináns öröklődés miatt egy fodros lúd és egy tetszőleges másik fajta (például egy landesi vagy egy bütykös lúd) keresztezéséből is születhet vizuálisan tökéletesen fodros tollú utód. A gén dominanciája miatt a fodor megjelenik, a probléma azonban ilyenkor nem a tollazat hiányával, hanem a fajtajellegek teljes szétesésével van. A keresztezések során felborul a specifikus testalkat és súly, megjelenhet a nemkívánatos bütyök, és teljesen szétesik a toll szerkezetét finomhangoló poligének rendszere. A fodros lúd simatollú változata a szelekciós tenyésztési múltja miatt eleve egy extrán puha poligénes háttérrel rendelkezik. Ha ezt egy merev tollú, markánsan más felépítésű fajtával (példányul toulouse-i, kínai vagy landesi ludakkal) keresztezzük, a toll finom szerkezete teljesen megváltozik.

Ezért a fajtatisztaság megőrzése érdekében kulcsfontosságú, hogy a simatollú partner megválasztásakor se elégedjünk meg bármilyen egyeddel: kifejezetten a fajtatiszta, kiváló tollszerkezetű sima változatokat kell keresni!

Az inkomplett (részleges vagy fél) dominancia (más néven intermedier öröklődés) olyan genetikai folyamat, amelyben a heterozigóta egyedekben egyik allél sem tudja teljesen elnyomni a másikat. Ennek eredményeként a fenotípus a két szülői tulajdonság köztes formájaként jelenik meg (1, 2).

Példa erre az öröklődésre a szarvasmarhák szarvaltsága. Bizonyos szarvasmarhafajtáknál a szarvatlan (domináns) és a szarvas (recesszív) gének kereszteződésekor fél-dominancia figyelhető meg, így az utódokon sokszor csak csonka, csökevényes szarvkezdemények fejlődnek ki.

Idén már több mint 200 kisliba sikeres kelését regisztrálták a fajtaklubnál. Az őshonos fajtánál a minőség előbbre való, mint a mennyiség, így a fodrostollú magyar ludat az újonnan elfogadott, hivatalos fajtaleírás alapján tenyésztik
Fotó: a fajtaklub tagjainak felvételei
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: