A hagyományos borostyán- vagy növényfalakkal ellentétben a moha rendkívüli alkalmazkodóképességgel bír: nincs szüksége kiterjedt gyökérzetre vagy termőtalajra, így szinte bármilyen függőleges felületen elél. Egy londoni startup cég innovatív technológiájával változtatná át a nagyvárosok betondzsungelét.

Mennyivel tud többet egy mohafal a hagyományos burkolóelemeknél?

Először is, hatékonyan köti meg a szálló port (PM10). A moha hatalmas specifikus felülete mikro-póusaival elektrosztatikus úton vonzza és magába zárja a korom- és egyéb finom porszemcséket. Míg egy hagyományos, puszta betonfelület egyáltalán nem képes megszűrni a levegőt, addig a mérések szerint a mohaborítású panelek a szálló por akár 85%-át is képesek megkötni. A növény saját anyagcseréje során pedig lebontja vagy ártalmatlanítja a így megkötött káros szemcséket.

A másik jótékony hatása a városi hőszigethatás csökkentése. A nyári hónapokban a sötét épületfelületek elnyelik a hőt. A sima betonfelületek nem képesek csökkenteni a hőmérsékletet, sőt, akár 60 °C-ra is felhevülnek. Gyakorlatilag tovább melegítik az amúgy is egyre forróbb városokat. Ezzel szemben

A harmadik előnye a mohafalaknak az intenzív csapadékvíz-kezelés. A mohaszőnyeg ugyanis szivacsként működik. Heves záporok idején a kezeletlen betonfelület szinte azonnal átengedi a vizet (mindössze 2 l/m² vizet tart meg a porózus felületén a lefolyás előtt). Ezzel szemben az innovatív mohás panelrendszerek stabilan képesek 25 l/m² csapadékvíz megtartására, ami jelentősen tehermentesíti a városi csatornahálózatot a villámárvizek idején.

Innovatív technológiák: hogyan működik a gyakorlatban?

A modern környezetvédelmi építészetben a legnagyobb áttörést a bio-receptív beton és a moduláris panelrendszerek jelentik. A holland Respyre és a brit A_Live Labs olyan speciális felületeket fejlesztett ki, amelyek kémiai összetétele (optimális pH-érték) kifejezetten a mohaspórák megtapadását segíti.

Ezek a rendszerek teljesen passzívak: a fenntartásukhoz nincs szükség bonyolult öntözőhálózatokra, mivel a moha képes a levegő páratartalmából és a természetes csapadékból életben maradni. Szárazság idején egyszerűen hibernálódik, majd az első esőre újra kizöldül, és azonnal folytatja a városi levegő aktív tisztítását.