Döntéselméleti rejtvény
Törőcsik Zoltán azzal a régi döntéselméleti, erkölcsi-jogi példával illusztrálta a helyzetet, hogy vajon helyesen teszi-e a rendőr, ha megbírságolja az autóst, aki az elé kilépő gyalogos megmentése érdekében kanyarodik tiltott irányba. Szerinte ez kiválóan példázza a jelenlegi dél-alföldi kertészek helyzetét: nincs olyan döntés, ami minden tekintetben feddhetetlen, de a több száz család megélhetése érdekében megengedőbbnek kellene lennie a felszíni vizek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak, véli.
Mint fogalmazott, túl kicsi szereplők ők ebben az ágazatban ahhoz, hogy érdemi ráhatásuk legyen a jogalkotásra, nem tehetnek hát mást, mint bíznak benne, hogy a jogalkotó racionálisan kezeli azt a felismerést, hogy a dél-alföldi homokkőbe nem megy a visszasajtolás, miközben a kiengedett termálvíz gyakorlatilag sehol sem képes megfelelni a felszíni befogadókba engedhető vizekre vonatkozó, jelenleg érvényes paramétereknek (ami alól 2027 végéig mentességet kaptak).
Az 1971-ben fúrt termálkút ugyanúgy 2008 méter mély, és a talpmélysége is pontosan 1985 méteren van, akár a kezdetekkor, és továbbra is pozitív. Éppen negyven éve, 1986 óta használják a háromhektáros fóliatelep fűtésére, tizenöt család termeszt paprikát a telepen az évi 120-180 ezer köbméter termálvíz segítségével.
További gondok
Függetlenül a termálvízzel kapcsolatos – hangsúlyozzuk, nem kicsi – problémáktól, mindkét kertész beszámolt egy sor egyéb nehezítő körülményről is. Bakó Dániel szerint ezek jó részét meg lehetne oldani, csak döntés kérdése, ő például az áfacsökkentést nevezte az egyik legfontosabbnak, hiszen országos szinten évi mintegy 150 milliárd forint maradhatna így a termesztőknél. Törőcsik Zoltán pedig a munkaerőhiánnyal és a paprikát betegítő vírusokkal (főleg TSWV-vel), valamint azok vektoraival küzd leginkább; mint fogalmazott, nem hitte volna húsz éve, hogy tehetetlen lesz a „sima” Myzus persicae levéltetűvel szemben. Az pedig, hogy jelenleg 200-300 forint egy kiló paprika, miközben az import egész évben jön, mindkettőjük számára tragédia.
Mi az az átmeneti időszak?
Az egyes vízügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 558/2013. (XII. 31.) Kormányrendelet 2013 év végén jelent meg. Ez egyebek között a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet egyes pontjait módosítja.
Vagyis jövő év végéig kaptak haladékot a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekkel kapcsolatban azok, akik a termálvizet felszíni befogadókban helyezik el.
Duplájára nőtt
A vízkészletjárulékot a vízkészletek védelme és a fenntartható vízhasználat érdekében kell fizetniük azoknak, akik vizet termelnek ki vagy használnak fel. Összege az igénybe vett vízmennyiség, az alapjárulék és a vízminőségtől, térség érzékenységétől, hasznosítás jellegétől stb. függő együtthatók szorzatából jön ki. Az alapjárulék 2008-tól 2025-ig 4,5 Ft/m3 volt, 2025 januárjától 9 Ft/m3 lett, és 2026-tól az átlagos infláció mértékével növekszik. A gyakorlatban több millió forintos nagyságrendről van szó termálkutanként.
