A terméshozam nem marad el a műtrágyázott növényekétől
A mezőgazdasági alkalmazás egyik legfontosabb kérdése, hogy az újrahasznosított trágyák képesek-e a hagyományos műtrágyákhoz hasonló terméshozamot biztosítani. Ehhez nem elég a tápanyagok mennyiségét ismerni: az is számít, hogy a növények mennyit tudnak ténylegesen felvenni belőlük.
A kutatók 68 forrásból származó 134 adatsor alapján végeztek metaanalízist. A vizsgálat 31 növényfajt, valamint szabadföldi, tenyészedényes és hidroponikus kísérleteket foglalt magában.
A hozam jellemzően jelentősen meghaladta a trágyázás nélküli kontrollterületeken mért értékeket. A tényleges hatás azonban függ a tápanyagok formájától, a talajtól, a termesztett növénytől és az alkalmazott termesztéstechnológiától.
A szabályozás még akadályt jelent
A kutatók szerint a jól vizsgált termékek esetében a fő kérdés már nem az, hogy technológiailag előállítható-e megfelelő minőségű trágya, hanem az, hogyan lehet azt megbízhatóan minősíteni, ellenőrizni és beilleszteni a mezőgazdasági, illetve jogszabályi keretek közé.
Ehhez összehasonlítható vizsgálati módszerekre, egységes minőségi követelményekre és megfelelő szervezeti háttérre van szükség.
Fotó: Pixabay
A tanulmány szerzői szerint különösen a szabályozás területén indokolt az előrelépés.
A kutatók szerint a tápanyagkörforgás valódi lezárásához az emberi eredetű anyagokból előállított trágyák rendszeres mezőgazdasági felhasználását is lehetővé kell tenni, egyértelmű minőségi és biztonsági követelmények mellett. A döntő szempontnak a végtermék tulajdonságainak kell lennie, nem pedig annak, hogy milyen forrásból származik az alapanyag.
