Közel egy hektáron kellett a Cserszegi fűszerest kivágni, mert visszafordíthatatlanul leromlott. Gyenge volt a növekedése, kevés termést adott, látni lehetett a fürtelhalásokat, de alig sárgult. Egy picit halványabb volt, de nem kanalasodott a levél.

A Biancánál még ennél is nehezebb észrevenni, ha baj van. A területen kétféle tőkét is megnéztünk, az egyik erős növekedésű, haragoszöld, de közben ott van rajta a gumis vessző, az elhaló fürt. A szomszédja gyenge növekedésű, ahol csökkent a hajtásnövekedés, ott is található nem beérő, gumis vessző, miközben a fürtök makkegészségesek.

Az elmúlt két évben náluk nem volt peronoszpóra

Ugyanaz a telepítés. Emellett tavaly és idén is észrevette, hogy hiperszenzitív reakcióra emlékeztető levélfoltosság jelenik meg a leveleken, aminek akkor kellene bekövetkezni, ha erősebb peronoszpóra fertőzés éri a Biancát. De az elmúlt két évben náluk nem volt peronoszpóra.

„Felmerülhet, hogy nem véletlen, a Bianca, a Zalagyöngye, az Aletta is interspecifikus fajta, így valószínűleg genetikai okai vannak, hogy másképp mutatkoznak a szimptómák. Ahogyan az alanyfajták esetében, melyek főként amerikai eredetűek. Tüneteket mutatnak azok is, de másképp reagálnak.

Ezzel mi a baj? A fitoplazma-fertőzés nem most kelt át a Dunán, de most mutatkozik meg azokon a borvidékeken, ahol ezeket a fajtákat nagyban termesztik. Hiába kérdezzük a zalai kollégákat, nincs Biancájuk. Nekünk kellene saját tudással rendelkeznünk arról, milyen tüneteket keressünk. Elementáris szükség lenne ilyen irányú kutatásra” – figyelmeztetett Gáspár Gergely, kiemelve, hogy nem feltétlenül azért nem ismerjük fel a tüneteket, mert nincsen jelen az aranyszínű sárgaság.

Augusztus elejétől már el lehet kezdeni

A szakember véleménye szerint az ilyen „látens” fajták közé lehetne sorolni a Cserszegit is, illetve szerinte a „tokaji fajtakör” (Hárslevelű, Furmint, Sárga muskotály) tünetei sem mindig és mindenkor egyértelműek szabad szemmel figyelve. Az idei évben különösen nehéz volt detektálni a fitoplazma-tüneteket, mivel ezek könnyen összekeverhetőek például a tápanyaghiány vagy az aszály és hőstressz okozta élettani tünetekkel.

Szerinte a nem látványos tüneteket mutató fajták részaránya a hazai ültetvények több mint 26 százalékát teszik ki. A statisztikai adatok szerint ebből a Bianca 5693, a Cserszegi fűszeres 3380, az Aletta 2155, míg az Irsai Olivér 2771 hektárral veszi ki részét. Ehhez jön a Chasselas a maga 495 és a Zalagyöngye 380 hektárjával.

A gépi szüret ugyanis megviseli a növényt. Olyan élettani, öregedési folyamatok indulnak be, amelyek torzítják a megfigyelés eredményességét.