Ugyanakkor, ha tudunk a környéken fertőzésről, akkor a vontatott fakadás, a gyenge hajtásnövekedés már sejteti, hogy baj van. „A Kékfrankosnál láttam május környékén, hogy a nagyon pici hajtásokon a pici levelek széle elkezd száradni, olyan, mintha fagy érte volna.

De tudjuk, hogy abban az ültetvényben nem volt fagykár. Vagy például a fürtök elhalása már a virágzás előtt elkezdődhet. Júniusban a Sárga muskotálynál, a Kékfrankosnál mintha káliumhiányt látnánk a leveleken, a széleitől kezd sárgulni, vagy egyszerűen sápadtabb az egész növény. A látványos elszíneződés szinte csak augusztus elején jelenik meg, addig legfeljebb halványabb a levél színe” – hangsúlyozta.

Folyamatos fertőzési gócnak számítanak

Az interspecifikus fajták az utolsó töltényig küzdve, állva halnak meg, miközben nem mutatnak látványos tüneteket, nem úgy, mint például a Rajnai rizling. Ezek tehát folyamatos fertőzési gócnak számítanak, miközben mindenki azt hiszi, rendben vannak. Vagyis nemcsak az elhanyagolt szőlők jelentenek problémát, hanem azok is, amelyek „tünetmentesen” fertőzők.

Sok fajta esetében a kezdeti tünetek nem egyértelműek, bizonyos fajták esetében pedig alig tudunk valamit a tünetekről a teljes kórfolyamat során. Holott az eredményes védekezés kulcsa az, hogy a termelő időben felismerje a fertőzött tőkét. Ettől még évekre vagyunk itt a Dunától keletre.

Mivel a helyi termelők az elmúlt két évben összefogtak, az összehangolt védekezésnek meglátszanak az eredményei, de ott maradtak a fertőző gócok. Monor környékén 10-15, illetve 25 hektáros egybefüggő – elhagyott vagy csak elhanyagolt – osztatlan közös blokkokkal találkozhatunk, némelyek közvetlenül a művelt szőlők szomszédságában.

Gáspár Gergely sok időt töltött kabócacsapdázással, egyértelmű, ahol közvetlen szomszédban van az elhanyagolt terület, mérhető a rovarok betelepülése. „Az egyik szőlő végében 160 méter szélességű gyepet találunk, majd jön egy 15 hektáros elhagyott osztatlan közös terület. Az a meglátásom, hogy a kabóca lusta, azt a 160 métert már alig volt hajlandó megtenni” – osztotta meg tapasztalatát.

A művelt területeken összehangoltan három kezelést hajtottak végre a gazdák, ennek köszönhetően a csapdafogás szinte nulla eredményt adott. A permetezéssel a művelt területeken meg tudták állítani a rovar terjedését, de a nem művelt ültetvényekben magasak volt az egyedszámok. A rendelkezésre álló eszközök a konvencionális művelésben elegendőnek bizonyultak. Bőséges a hatóanyag-választék, a rendelkezésre álló készítményválaszték pedig még nagyobb, és jól lehetett a védekezéseket időzíteni.

Még hosszú évek munkája

„Ötletszinten terveztünk egy szüret utáni kezelést, de nem valósítottuk meg, ugyanis már nincs kabóca. A kívülről betelepedő imágók ellen szüret idején kellett volna permetezni, de ezt érthető okok miatt nem tettük meg. Szeptember első hetében, amikor jött az első lehűlés, a nem művelt szőlőterületeken drasztikusan leesett az egyedszám.

Később ugyanitt a csapdázott rovarok száma picit elkezdett nőni, de szeptember közepe óta semmit nem fogtunk, ettől fogva szakmaiatlannak tartottam bármiféle kezelést” – nyugtázta a szakember, akinek saját véleménye szerint a lemosó permetezéseket nem lehet olyan hatékonysággal elvégezni, hogy annak érdemi hatása legyen a kabócák ellen.

A növényélettannal foglalkozók dolgoznak rajta, hogyan lehetne megerősíteni a növény immunrendszerét, de az eredmény még hosszú évek munkája. Addig is meg kell őriznünk a szőlőt. Hazánkban is megjelent a pöttyös lámpahordó-kabóca. A szakember közel húsz csapdát helyezett el. Volt benne amerikai szőlőkabóca, egyéb kabócafajok is, de pöttyös lámpahordó-kabóca még nem.

Monor környékén dolgoznak olyan szőlőtermesztők, borászok, akik ebből élnek. Számukra fontos, hogy megmaradjanak az ültetvények. Ha nem tudják a piaci igényt kielégíteni saját alapanyagból, hát vásárolnak szőlőt.

Ha elveszítünk egy öreg szőlőt, azért is tragikus, mert ilyen száraz talajokon egy új telepítésről senki nem tudja, mikor fog termőre fordulni. „A régi telepítéseink harmadik-negyedik évre teljes termést adtak, ezt az időtartamot most Monor környékén 6-7 évre tesszük” – mondta Gáspár Gergely.