„A köldökfuzárium esetében a gumó köldök részénél indul a fertőzés, onnan terjed tovább. Talajból fertőző gomba. Ha túl gyorsan szárad le a szár, amikor leválik, kis sebfelület képződik, amelyen keresztül könnyen bejut a kórokozó. Idén emiatt egyes helyeken 50 százalékát dobták ki a termésnek, vagy ki sem szedték a földből.
A környékbeli kistermelők vagy köldökfuzárium problémával, vagy nagyon erős varasodással néztek szembe, volt, aki a teljes tételt kint hagyta a mezőn.”- vázolta a helyzetet, ez óriási veszteség, hiszen egy hektárnyi vetőburgonya ára 800 ezer és 1 millió forint között volt, ami a Classe A-t illeti, az Elit ennél is drágább.
Ma a gazdák próbálják a fajtaszerkezetüket úgy felépíteni, hogy ne egyszerre kelljen betakarítaniuk, mivel a tárolás még mindig kritikus kérdés. Legyen benne nagyon korai fajta, amivel ki tudnak menni a piacra, illetve amit kicsit később tudnak felszedni. Így a szezont és a munkacsúcsokat is széthúzzák.
A délnyugati határrész – az alföldi kollégákkal ellentétben – az elmúlt három évben kapott csapadékot. A növényvédelemben most a legnagyobb problémát a metribuzin kivonás okozta, de bíznak benne, hogy lesz alternatív megoldás. A Solanum Kft-nél mechanikai beavatkozást igényel, hogy tiszta maradjon az állomány.
A bakhátakat igény szerint újratöltik, de ha teljesen összezár a lomb, akkor ezt nem lehet veszteség nélkül elvégezni. A mechanikai gyomirtáshoz idén vásárolták a Gazmester nevű eszközt, ami a túlnövő gyomokat kihúzza. Sokszor nem is azért kell eltávolítani, mert a termést zavarja, hanem felléphet olyan gond, hogy a gyökérzete belenő a gumóba, illetve betakarításkor az alkarvastagságú libatoppal vagy disznóparéjjal a felszedő gép nehezen birkózik meg.
A hazai burgonyatermesztés fejlődésének egyik kerékkötője volt, amikor eltűntek a feldolgozók. Ugyanakkor a közelmúltban felröppent a hír, hogy a törökök belevágtak egy chipsüzem építésébe Orosházán, illetve Baján a Súgó Food Kft. is épít egy chips feldolgozót. Ehhez már keresnek Magyarországon termelői partnereket.
Varga György véleménye szerint vagy rosszul mérték fel a termeltetés, vagy már a feldolgozók is eleve úgy tervezik, hogy a határon túlról, például Romániából fogják az igényeiket kielégíteni. Sajnos hazánkban egyre kevesebb az olyan termelő, aki krumplitermesztésre adja a fejét.
„Ez jól jönne a magyar burgonyatermesztésnek, csak kérdés, hogy van-e szaktudás, kellő csapadék, optimális időjárási körülmények. Ráadásul sokan elfelejtik, hogy a chips-krumpli jóval kevesebbet terem, mint az étkezési. Éppen ezért jól kell tudni belőni az árat, hogy jövedelmező legyen, a termelőnek pedig legyen kedve bevállalni azt a rizikót, ami a krumplitermesztéssel jár”- figyelmeztetett a szakember.
