0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. október 25.

A majmok is félnek a vírusoktól?

A betegségek megtapasztalása hosszú távon is megváltoztathatja az állatok viselkedését. Egy új kutatás szerint a halálos járványt átélt makákók óvatosabbak a szennyezettnek tűnő ételekkel akkor is, ha ők maguk nem betegedtek meg.

A korai tapasztalatok is számítanak

A tanulmány egy másik vizsgálata arra is rámutatott, hogy a fiatal korban szerzett tapasztalatok hosszú távon befolyásolhatják a szennyezettnek tűnő táplálékkal szembeni óvatosságot.

A kutatók 54, hét különböző fajhoz tartozó makákót vizsgáltak, amelyek eltérő körülmények között nőttek fel. Voltak köztük menhelyen született, korábban laboratóriumi kutatásokban használt, állatkertben született, illetve egykor házi kedvencként tartott egyedek is.

Az emberi környezetben, más makákók helyett emberek társaságában felnőtt állatok nagyobb valószínűséggel fogyasztottak a szennyezettnek látszó felületről, mint azok, amelyek menhelyen, anyjuk gondozásában nevelkedtek.

A kutatók szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a házi kedvencként tartott majmok fiatal korukban kevesebb lehetőséget kaptak arra, hogy anyjuktól és fajtársaiktól elsajátítsák a fertőzésveszély elkerülését segítő viselkedési formákat. Úgy tűnik, ezek a korai tapasztalatok még évekkel később is hatással lehetnek a döntéseikre.

Az eredmények ezért a fiatal főemlősök megfelelő, fajtársaikkal közös nevelkedésének fontosságára is felhívják a figyelmet.

japán makákók állatkertben járvány
Illusztráció
Fotó: Schorsch, Pixabay

Az undor evolúciós eredetére is fényt deríthet a kutatás

Az emberek undorérzetének egyik fontos szerepe a feltételezések szerint a fertőzések megelőzése. Az ürülék, a romlott élelmiszer és más potenciális fertőzésforrások látványa vagy szaga elutasító reakciót válthat ki, ennek erősségét azonban a környezet és a korábbi tapasztalatok is befolyásolhatják.

A kutatók ezúttal nem mérték közvetlenül az undorérzetet, eredményeik mégis arra utalnak, hogy a lehetséges fertőzésforrások kerülése a főemlősöknél is változhat a tapasztalatok hatására. Mivel ezek az állatok társas tanulásra is képesek, elképzelhető, hogy a fokozott óvatosságot egymástól sajátítják el, és a viselkedés hosszabb időn át fennmarad.

A további vizsgálatok azt is tisztázhatják, hogy a járványt átélt csoportokhoz később csatlakozó állatok átveszik-e társaik óvatosabb viselkedését.

A kutatás nem ad közvetlen választ arra, hogy az embereknél is hasonló folyamatok zajlanak-e egy járvány után. Arra azonban bizonyítékot szolgáltat, hogy a fertőzések elkerülését segítő viselkedés tapasztalatok révén is formálódhat – és hatása túlmutathat azon az időszakon, amikor a közvetlen veszély még fennáll. Ez a felismerés a COVID–19-járvány után az emberek viselkedésének megértéséhez is új szempontokat kínál.

Forrás: Phys.org