Egy, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók emberi őssejtekből növesztett agyi organoidokat ültettek egerek agyába. A beültetett szövetek idővel fejlődni kezdtek, és kapcsolatokat alakítottak ki a gazdaállatok idegrendszerével – írja a Phys.org.

A beavatkozás kapcsán nem csupán az a kérdés, hogy az emberi sejtek módosíthatják-e az állatok kognitív képességeit. Legalább ilyen fontos probléma, hogy miként lehet megítélni a kísérleti állatok jóllétét, ha az agyuk átalakítása miatt megváltozhat az a viselkedés is, amelyből a kutatók a fájdalomra vagy a stresszre következtetnek.

Emberi agyi organoidokat ültettek az egerek agyába

Az állatokba ültetett emberi sejtek nem jelentenek újdonságot a tudományos világban. az ilyen kísérletek azonban eddig komoly technikai akadályokba ütköztek.

Az új vizsgálatban a kutatók genetikailag úgy módosították az egereket, hogy agyuk bizonyos részei ne fejlődjenek ki. Az így keletkezett helyre ültették be az emberi őssejtekből növesztett, egyszerűsített szerkezetű agyi organoidokat, vagyis olyan sejtcsoportokat, amelyek az emberi agy egyes tulajdonságait utánozzák. A beültetett szövetek idővel fejlődtek, és integrálódtak az egerek idegrendszerébe.

Az ilyen, emberi és állati sejteket egyaránt tartalmazó élőlényeket kiméráknak nevezik. Létrehozásuk lehetőséget ad arra, hogy a tudósok élő szervezetben tanulmányozzák az emberi agysejtek fejlődését és működését, ami az idegrendszeri betegségek modellezésében és a lehetséges kezelések tesztelésében is hasznos lehet.

Nem feltétlenül az intelligencia növekedése a legnagyobb kérdés

Az emberi sejteket tartalmazó állatokkal kapcsolatos etikai viták gyakran arra összpontosítanak, hogy az emberi agyszövet növekvő aránya eredményezhet-e emberhez hasonló gondolkodást vagy tudatosságot. A cikk szerzője szerint azonban egy ennél közvetlenebb probléma már jóval korábban jelentkezhet: előfordulhat, hogy a kutatók egyre kevésbé tudják helyesen értelmezni az állatok viselkedését.

Az állat érzékszervei, teste, idegrendszerének felépítése és fajspecifikus fejlődése egyaránt korlátozza, milyen képességekre tehet szert.