Október 22-én ismét kimutatták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát Horvátországban, ezúttal a magyar határ közelében fekvő Verőce-Drávamente megyében (Virovitičko-podravska županija). A fertőzést Sopje község területén élő vaddisznóknál igazolták, ami újabb járványügyi intézkedéseket tett szükségessé – írja az agroklub.com.
A horvát Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium a fertőzés megerősítését követően új határozatot adott ki, amelyben öt önkormányzat összesen 26 települését sorolta a fertőzött zónába. Az intézkedés Gradina, Slatina, Sopje, Suhopolje és Voćin térségét érinti. A kijelölt területeken fokozott járványügyi ellenőrzésre és a fertőzés terjedését korlátozó intézkedésekre van szükség.
Októberben négy fertőzött vaddisznót találtak
A horvát minisztérium adatai szerint október folyamán összesen négy vaddisznónál igazolták az afrikai sertéspestist. Két eset Eszék-Baranya megyében, további kettő pedig Verőce-Drávamente megyében fordult elő. Mindkét térség Magyarország déli határának közelében található, ezért a járványhelyzet alakulása a magyar állategészségügyi hatóságok és sertéstartók számára is figyelmet érdemel.
Az afrikai sertéspestis különösen súlyos állategészségügyi probléma, mivel a házi sertéseket és a vaddisznókat egyaránt megbetegíti, és a fogékony állatok között rendkívül magas elhullással járhat. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor a sertéságazatban jelentős gazdasági károkat okozhat. A betegség megjelenése az állományok felszámolásához, állatmozgatási korlátozásokhoz és kereskedelmi veszteségekhez vezethet.
A vaddisznóállomány továbbra is komoly kockázatot jelent
A járvány elleni védekezés egyik legnagyobb nehézsége, hogy a vírus a vaddisznóállományban hosszabb ideig fennmaradhat. A fertőzött állatok tetemeiben, különösen megfelelő környezeti feltételek mellett, a kórokozó tartósan fertőzőképes maradhat. Emiatt a fertőzött területeken a vaddisznótetemek felkutatása, biztonságos eltávolítása és a járványügyi megfigyelés kiemelt jelentőségű.
A betegség nemcsak az állatok közvetlen érintkezésével terjedhet. A vírus szennyezett eszközökkel, ruházattal, járművekkel, valamint fertőzött sertéshúst tartalmazó élelmiszer-hulladékkal is átkerülhet új területekre. Ezért a járványvédelemben a vadgazdálkodók, a sertéstartók és az állategészségügyi hatóságok együttműködése egyaránt meghatározó.
A magyar gazdálkodók számára a horvátországi esetek elsősorban a megelőző járványvédelmi intézkedések fontosságára hívják fel a figyelmet.
A horvátországi fejlemények jól mutatják, hogy az afrikai sertéspestis elleni védekezésben a házisertés-állományokban jelentkező kitörések megszűnése önmagában még nem elegendő. Amíg a vírus a vadon élő állatok között jelen van, addig fennáll az újabb behurcolás veszélye. A határ menti térségekben ezért különösen fontos a folyamatos megfigyelés és a járványvédelmi szabályok következetes betartása.
