Az elevenszülő fajok vemhessége és ellése

Az elevenszülő (vagy álelevenszülő) kígyók, mint amilyen a kenyai homoki boa vagy a vörösfarkú boa, nem raknak tojást, hanem a nőstény a testében kelti ki azokat, és eleven, önálló életre azonnal képes utódokat hoz a világra. Esetükben a „keltető” maga az anyaállat. A nőstények ilyenkor aktívan keresik a hőt, ezért a terráriumban egy kellően meleg, a szokásosnál picit kiterjedtebb és stabilabb fűtőpontot kell kialakítani.

A születéskor a kis kígyók egy vékony, átlátszó hártyában (amnion) születnek meg, amelyből kitörnek, és megteszik az első lélegzetvételeiket. Előfordulhat, hogy az anyaállat a teljesen kifejlett, egészséges utódok mellett sárgás, gumiszerű, fejletlen és terméketlen tojásokat, elpusztult embriókat is ürít, ami természetes jelenség, ezt a terraristák slug-nak nevezik.

Ellés után az újszülötteket érdemes minél hamarabb különválasztani az anyától. Ezzel elkerülhetjük, hogy a sokszor kimerült, nehéz testű anyaállat agyonnyomja a kicsiket, illetve megelőzhetjük az esetleges fertőzéseket is.

A frissen kikelt és újszülött kígyók elhelyezése

A világrajövetel után a kígyók rendkívül érzékenyek a környezeti stresszre és a kórokozókra. A legcélravezetőbb megoldás az egyedenkénti tartás, kisméretű, jól szellőző műanyag dobozokban vagy kisméretű terráriumokban.

Aljzatnak ebben az időszakban a háztartási papírtörlő ideális. Kiemelkedően higiénikus, könnyen cserélhető, és azonnal észrevehető rajta a vizelet, az ürülék, vagy az esetleges külső élősködők jelenléte.

Bár a helyük kicsi, a megfelelő hőmérséklet-gradiensről (hideg és meleg oldal) itt is gondoskodni kell. A kis kígyók ösztönösen rettegnek a nyílt terektől, ragadozóktól tartanak, ezért elengedhetetlen több szűk, sötét búvóhely biztosítása is.

Szerző:
Molnár Balázs