A takarmányellátásra is hatással lehet a gyenge termés
A kukoricatermés visszaesése nemcsak a növénytermesztő gazdaságokat érinti, hanem az állattenyésztés számára is komoly következményekkel járhat. A kukorica fontos takarmány-alapanyag, ezért a gyenge termés növelheti a beszerzési költségeket, különösen azokban a térségekben, ahol a gazdaságok jelentős mértékben támaszkodnak a helyi termelésre.
A MARS-jelentés szerint az uniós silókukorica várható hozama is 15 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Németország egyes térségeiben a takarmányhiány miatt a korábban szemtermésre szánt kukoricát is silóként takarították be. Ez rövid távon segítheti a tömegtakarmány-ellátást, ugyanakkor tovább csökkentheti a szemeskukoricaként piacra kerülő mennyiséget.
A piaci helyzetet ugyanakkor nem kizárólag az európai terméseredmények alakítják. A nemzetközi kereskedelem, az importlehetőségek és az árfolyamváltozások szintén meghatározó szerepet játszanak.
A brazil fizetőeszköz gyengülése például javíthatja a dél-amerikai kukorica versenyképességét a nemzetközi piacon. Ez mérsékelheti az európai terméskiesés árakra gyakorolt hatását, bár a tényleges következmények a szállítási költségektől, az importkereslettől és a világpiaci kínálattól is függnek.
A következő szezon is nehézségekkel indulhat
A MARS-jelentés nemcsak az idei kukoricatermésről, hanem az őszi vetések állapotáról is kedvezőtlen megállapításokat tett. Magyarországon és Románia nyugati részén a száraz talaj miatt az őszi káposztarepce kelése több helyen gyenge és egyenetlen.
A kedvezőtlen vetési körülmények következtében a repce vetésterülete elmaradhat az eredetileg tervezettől, egyes gazdaságok pedig inkább őszi búzával hasznosíthatják a területet. Ez arra utal, hogy a tartós vízhiány hatásai már a következő termesztési időszak szerkezetét is befolyásolják.
A helyzet gyakorlati tanulsága, hogy a termelők számára egyre fontosabbá válik a talajnedvesség megőrzése, a helyi adottságokhoz igazított fajtaválasztás és a vetésszerkezet kockázatainak mérlegelése. A talaj takarása, a művelési menetszám csökkentése és a megfelelő vetésidő megválasztása bizonyos körülmények között mérsékelheti a vízhiány hatásait, de önmagukban nem képesek kivédeni egy súlyos aszály következményeit.
Az október végére előre jelzett esők javíthatják a repceállományok állapotát, de a későn vagy egyenetlenül kikelt növények fejlődési hátránya nem feltétlenül szüntethető meg teljesen.
A friss európai termésbecslés legfontosabb üzenete, hogy a kukoricatermesztés időjárási kockázatai egyre nagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak. Magyarország esetében a közel 50 százalékos átlaghozam-elmaradás különösen jól mutatja, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a tenyészidőszak kritikus szakaszaiban tartósan hiányzik a csapadék. A gazdálkodók számára ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata a termésbiztonság javítása és a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás lehet.
