Aszály és talajegészség
”Az öntözés kármentesítés vagy stratégia?”- tette fel a kérdést Zsembeli József, majd megerősítette, nem több vizet kell kijuttatni, hanem a megfelelő helyre és időben, a szükséges mennyiséget. El kell gondolkodnunk az idényen kívüli öntözésen is. Az aszály elleni védekezés hosszútávú alapja a talajegészség. Ebben a precízió szerepe, hogy ott avatkozzunk be, ahol és amikor szükséges. Egy biztos, nem egyetlen technológia fogja megoldani az aszályt. A klímaváltozáshoz nekünk kell alkalmazkodnunk, de vajon a gazdálkodók erre készen állnak, esetleg környezeti vagy inkább gazdasági megfontolások vezérlik őket?
A válaszért a megyében több, mint száza gazdát kerestek meg kérdőíves felméréssel, amiben többek között arra voltak kíváncsiak, milyen elemeket – talajművelés, talajkondicionálás, komposzt használata, növényi maradvány gazdálkodás, tájtermesztés – tartanak a legfontosabbnak. Ebből kiderült, hogy a talajművelést, a talajkondicionálást és a komposzt használatát nem értékelik megfelelően, ezeknél van még tanulnivaló.
Összefoglalóként Zsembeli József elmondta, az aszályt nem tudjuk megszüntetni, azonban a termőhely vízgazdálkodását és a növény alkalmazkodóképességét jelentősen javíthatjuk. A jövő aszályálló növénytermesztése integrált víz-talaj-növény gazdálkodásra épül. Végső soron nem az a kérdés, hogy lesz-e aszály, hanem az, hogy mennyire leszünk felkészülve rá.
Ha jön az aszály, nem elég a talaj vízmegtartó képességét javítani: a növények alkalmazkodóképessége is kulcsszerepet kap. Zsembeli József szerint a hangsúly a tájfajták, az aszálytűrő hibridek, a redukált talajművelés és a precíz vízgazdálkodás.
