Magyar fejlesztés ígéretes lehetősége
Az előadás második részében Dr. Balázs László egy hazai fejlesztő, Berki Géza kísérleteit és rendszerét ismertette. A kialakított termesztőberendezés egyik fontos szempontja a természetes napfény minél jobb kihasználása, valamint a rendelkezésre álló terület hatékony hasznosítása. A dómszerű épületben a gabonamagvak áztatását követően tálcákon történik a csíráztatás, majd néhány nap alatt kialakul a betakarítható zöld növényi állomány.
A gyökérzet és a növényi részek együtt egy összefüggő, szőnyegszerű réteget alkotnak, amely felcsavarható, és egészben adható az állatoknak. A termesztés során tiszta vizet használnak, a higiéniai feltételek biztosítása pedig különösen fontos, hiszen a nedves, meleg környezetben a nem kívánt mikrobiológiai folyamatok is könnyen megindulhatnak.
A fejlesztő számításai szerint egy mintegy 50 négyzetméter alapterületű, 56 tálcás rendszerben, ötnapos termesztési ciklussal évente 67–84 tonna friss zöldtakarmány is előállítható. A rendszer mérete növelhető, így nem feltétlenül kell nagyüzemi léptékben gondolkodni: kisebb gazdaságok mellett telepített egységek vagy nagyobb termelési kapacitású berendezések is elképzelhetők.
A beltéri növénytermesztés egyik vonzereje lehet a helyszín rugalmassága. A termesztés nem kötődik hagyományos szántóföldi területhez, megfelelően kialakított épületben, konténerben, sőt akár speciális, úszó létesítményben is megvalósítható. Ez különösen ott lehet érdekes, ahol kevés a rendelkezésre álló termőterület, vagy a helyi takarmányellátás biztonságát szeretnék erősíteni.
A fényen is múlhat a hatékonyság
A technológia továbbfejlesztésében fontos szerepet kaphat a világítástechnika. Dr. Balázs László kutatási területének egyik központi kérdése, hogy a fény intenzitása és spektrális összetétele miként befolyásolja a növények fejlődését, valamint az értékes beltartalmi összetevők képződését. A vertikális rendszerekben ugyanis nem mindegy, mennyi és milyen fényt kapnak a növények, illetve mennyi energiát kell ennek biztosítására fordítani.
A fórumon bemutatott kísérletek egyik fontos továbbgondolási iránya, hogy rövid idejű, célzott fénykezeléssel lehet-e javítani a zöldtakarmány beltartalmi értékeit. A növényeknek nem feltétlenül van szükségük hosszú ideig tartó, intenzív mesterséges megvilágításra ahhoz, hogy kizöldüljenek, de a fény megfelelő megválasztása a növekedési időt és a beltartalmat is befolyásolhatja. A cél tehát egyszerre a gyorsabb előállítás, a nagyobb termelési hatékonyság és a kedvezőbb takarmányminőség.
Tartalék lehetőség az aszályos évekre?
A beltéri zöldtakarmány-termesztés kétségtelenül izgalmas lehetőség, de az állattartók számára a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy gazdaságosan működtethető-e. A beruházás, a víz- és energiafelhasználás, a higiéniai feltételek, valamint a tényleges takarmányozási érték mind olyan tényezők, amelyeket üzemi körülmények között is vizsgálni kell. A friss tömeg önmagában nem elegendő a technológia megítéléséhez, a szárazanyag-tartalmat és a takarmányozási értéket is figyelembe kell venni.
Dr. Balázs László előadása ezért nem kész technológiai receptet kínált, hanem közös gondolkodásra hívta a kutatókat és a gyakorlati szakembereket. A cél annak feltárása, hogyan lehetne a csíráztatási folyamatot gyorsabbá és hatékonyabbá tenni, miközben a beltartalmi értékek is javulnak.
A megoldás aligha váltja ki a hagyományos takarmánytermelést, de kedvezőtlen időjárási időszakokban fontos kiegészítő forrást jelenthet. Ha sikerül a termelést gazdaságossá és üzembiztossá tenni, a gazdaságok egy újabb eszközzel készülhetnek fel az egyre kiszámíthatatlanabb takarmányellátási helyzetekre.
