A tejtermelő gazdaságokkal szemben támasztott elvárások jelentősen átalakultak az elmúlt évtizedekben. A fogyasztókat már nem kizárólag a tej minősége, biztonsága és ára érdekli, hanem egyre inkább az is, milyen körülmények között állítják elő.
A változást a digitális kommunikáció is felgyorsította. Egy állattartó telepen készült felvétel rövid idő alatt széles nyilvánossághoz juthat el, így a korábban kevésbé látható termelési gyakorlatok is a közérdeklődés középpontjába kerülhetnek.
Mindez különösen fontos a tejtermelésben, ahol az állatok egészsége, a fejési technológia és a napi gondozási gyakorlat szorosan összefügg a termelési eredményekkel. A fenntarthatóság szempontjából pedig egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a tehenek mennyi ideig maradnak egészségesen és gazdaságosan termelésben.
Több mint betegségmentesség
Az állatjóllét tudományos megközelítése az elmúlt évtizedekben jelentősen változott. Sokáig az úgynevezett Öt Szabadság elve szolgált alapul, amely szerint az állatoknak megfelelő táplálékot és ivóvizet, kényelmes tartási körülményeket, valamint védelmet kell biztosítani a fájdalommal, a betegségekkel és a félelemmel szemben. Emellett lehetőséget kell kapniuk természetes viselkedésük gyakorlására is.
David Mellor és munkatársai által kidolgozott Öt Terület modell a táplálkozás, a fizikai környezet, az egészség és a viselkedési lehetőségek mellett az állatok mentális állapotát is figyelembe veszi.
Fotó: Pixabay
A tejelő szarvasmarhák esetében ez azt jelenti, hogy a megfelelő takarmányozás és az egészségügyi problémák megelőzése mellett a kényelmes pihenőhely, a mozgási lehetőségek, a társas kapcsolatok és a nyugodt bánásmód is alapvető jelentőségű.
A fejés során szerzett tapasztalatok különösen fontosak, hiszen a tehenek naponta rendszeresen találkoznak a fejőberendezéssel és az állatgondozókkal.
A fejőgumik elhasználódása, a nem megfelelő vákuumszint és a hibás pulzáció fokozhatja a tőgybimbók mechanikai terhelését. Ez szöveti elváltozásokhoz, fájdalomhoz, valamint a tőgyegészségügyi problémák kockázatának növekedéséhez vezethet.
A fejőállásban nyugtalanul toporgó, a belépéstől vonakodó tehén viselkedése figyelmeztető jel lehet. Az ilyen reakciók hátterében többféle tényező állhat, ezért az állat egészségi állapotát, a fejőberendezést és a gondozási gyakorlatot együttesen érdemes megvizsgálni.
A kíméletes fejés ezzel szemben elősegítheti a nyugodt viselkedést és a zavartalan tejleadást. A stressz ugyanis befolyásolhatja az oxitocin hatását, amelynek fontos szerepe van a tejleadási reflex működésében. A megfelelően beállított berendezés és a következetes, nyugodt állatkezelés ezért egyszerre szolgálhatja az állatjóllétet és a termelési hatékonyságot.
