A hosszabb élet haszna
A fenntartható tejtermelés egyik fontos, de gyakran háttérbe szoruló mutatója a tehenek hasznos élettartama.
Egy tenyészüsző felnevelése jelentős erőforrás-felhasználással jár. Az állat takarmányt és vizet fogyaszt, földterületet és férőhelyet igényel, emésztése során pedig metánt bocsát ki, miközben az első elléséig még nem termel tejet.
Ha a tehén mindössze másfél-két laktáció után kikerül az állományból, a felneveléséhez kapcsolódó környezeti terhelés viszonylag kevés megtermelt tejre oszlik el. A gazdaságnak ráadásul újabb üszőt kell tenyésztésbe állítania, ami további takarmány-, energia- és munkaerő-ráfordítással jár.
A korai selejtezés hátterében gyakran tőgygyulladás, sántaság, szaporodásbiológiai probléma vagy anyagcsere-betegség áll. Ezek kialakulásában a takarmányozás, a tartástechnológia, az állománykezelés és az egyedi adottságok egyaránt szerepet játszhatnak.
Ha a tehenek négy-öt vagy akár hat laktáción keresztül egészségesen termelnek, csökkenhet a szükséges utánpótlásállomány nagysága. Ez mérsékelheti a tejtermeléshez kapcsolódó erőforrás-felhasználást és az egységnyi termékre jutó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
A hosszabb termelésben tartás azonban önmagában nem garantál jobb gazdasági eredményt.
A cél ezért nem az állatok mindenáron történő megtartása, hanem a betegségek és sérülések miatt szükségessé váló, nem tervezett selejtezések visszaszorítása.
Az egészség megtérülhet
A hosszabb hasznos élettartam eléréséhez a gazdaságoknak a teljes termelési folyamatot figyelembe kell venniük. A megfelelő üszőnevelés, az ellés körüli időszak gondos felügyelete, a kiegyensúlyozott takarmányozás és a tőgyegészségügyi megelőzés egyaránt befolyásolja, mennyi ideig marad a tehén az állományban.
Ebben a precíziós állattartási technológiák is segítséget nyújthatnak. Az aktivitásmérő szenzorok, a kérődzési adatok elemzése és az automatikus egészségügyi figyelmeztetések lehetővé teszik bizonyos elváltozások korábbi felismerését.
A technológia hatékonysága ugyanakkor a megfelelő állománykezelésen múlik. A szenzorok önmagukban nem előzik meg a betegségeket, és a korszerű fejőberendezés sem pótolja a rendszeres karbantartást vagy a gondos állatkezelést.
A gazdaságok teljesítményének értékelésekor ezért a napi tejhozam mellett érdemes figyelembe venni az egy tehénre jutó életteljesítményt, a laktációk számát, az egészségügyi kezelések gyakoriságát és a selejtezés okait is. Ezek az adatok pontosabb képet adhatnak a termelési rendszer hosszú távú hatékonyságáról.
