A harmadik negyedéves csapadékösszeg az ország nagy részén nem haladta meg a 60-80 millimétert, a középső országrészben pedig csupán 20-40 milliméter volt, ami jelentősen elmarad a sokévi átlagtól.
A mérések szerint a talaj legfelső egy métere súlyosan vízhiányos, mindezek pedig a betakarítás eredményeiben is tükröződnek: a búza termésátlaga mintegy 20 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól, a kukorica esetében pedig az előzetes eredmények az átlagos 7-8 millió tonna helyett csak mintegy 1,5 millió tonnát mutatnak, és a részeredmények szerint jelentős lehet a terméskiesés a napraforgónál is.
„Ilyen körülmények között rendkívül nehéz eredményt termelni, így a szántóföldi növénytermesztésben az ország legnagyobb részén a veszteségminimalizálásról szólt a 2026-os év. Vannak azonban kivételek: a nyugati országrészben alapvetően adottak voltak a megfelelő termesztési körülmények” – mutatott rá Bognár István, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere, felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az országnak abban a részében is szűkülnek a területek, ahol megfelelő mennyiségű víz áll rendelkezésre, és elegendő volt a csapadék.
A baromfi alágazat helyzetértékelése a legjobb
A bank szakértői külön rávilágítottak a kukorica területének zsugorodására, és a termékpályán jelentkező nehézségekre: az országosan várható 1,5 millió tonna termés történelmi mélypontot jelent – még a 2022-es aszály idején is megközelítette a hárommillió tonnát –, és nem fedezi az élelmiszer-gazdaság szükségleteit.
A takarmánygyártás ugyan alkalmazkodott a kukorica arányának csökkentése révén, az ipari kapacitások ellátásához azonban importra lesz szükség a szakértők szerint – egy olyan piacon, amelyen szűkös és drága a logisztikai kapacitás.
A fentiekhez hozzájárulnak még a műtrágyapiac kedvezőtlen kilátásai is: az európai gázárak 65 százalékos emelkedése a harmadik negyedévben, és az iráni konfliktus miatt továbbra is fennálló ellátási kockázatok, amelyek együttesen 170 ezer forint fölé tolták a műtrágya tonnánkénti árát. A jövőben a bizonytalanságok közé sorolható még az inputanyagok esetleges visszafogása miatt várható termesztési kockázatok is.
Az állati termékpályák közül a baromfi alágazat helyzetértékelése a legjobb: a termelés és az export is stabil, és a különböző járványok – baromfipestis, madárinfluenza – sem sújtják jelentős mértékben a telepeket. Pozitív elmozdulás ment végbe a két szarvasmarha (hús- és tejhasznú) alágazat esetében. A tejpiaci válság némileg enyhült a nyerstej árának felfelé mozdulásával (150-160 forint/liter), de ez még így is sok gazdaságban önköltség alatti vagy legfeljebb nullás termelést jelent.
„A termelés még mindig erős, ami nincs feltétlenül összhangban a kereslettel. Ez az a nyomás, ami visszafogja az felvásárlási árak további emelkedését” – fogalmaztak a bank elemzői, akik a húsmarha piacával kapcsolatban rámutattak: mind az árak, mind az export kedvező, a legelők nyári kiszáradása azonban jövőre problémássá teheti a takarmányozást.
Kiemelt kérdés a jövő évi takarmányozás
Az európai sertéspiacot továbbra is meghatározza az afrikai sertéspestis és a kínai vámok miatt az Európai Unióban beragadt túltermelés. A magyar piacon 20-25 százalékkal alacsonyabb a vágósertés ára a korábbinál, és a feldolgozói értékesítésben a nyershúsok ára sem mutat kedvező képet.
Az irányadó német ár beragadt az 1,4 eurós szintre, és az év végéig nem is várható javulás ezen a téren. Pozitív irányú elmozdulás leghamarabb 2027 első negyedévében várható, de a kínálati nyomás enyhülésére van szükség.
Az abrakfogyasztó ágazatok – sertés, baromfi – esetében kiemelt kérdés a jövő évi takarmányozás. „A takarmánygyártás a korábbi években már alkalmazkodott az alacsonyabb kukoricaterméshez: míg 2020-ban még 1,2 millió tonna kukoricát használt fel, addig ez mára 800 ezer tonna alá csökkent. Ennek kielégítéséhez is szükség van azonban a beszerzési csatornák diverzifikálására, a rendelkezésre álló mennyiség ugyanis rövid távon elfogyhat” – mondta Héjja Csaba.
A zöldségtermesztésben a konzervipari termékeknél az aszály miatt az öntözés ellenére sem volt jó a termés. A csemegekukorica európai szinten még mindig gyengélkedik, bár látszanak jelek a kínai importnyomás enyhülésére. A hajtatott zöldség termékpálya helyzetértékelésében ugyanakkor az energiaárak megugrása miatt javulás látszik az előző negyedévhez képest: a geotermikus energiával fűtött üvegházak versenyképessége erősödött nemzetközi összevetésben.
