Szerző: Waum Konrád Hunor
A közösségi hitelezés új utat nyithat a gazdaságok előtt – és Magyarországon is lehetne helye ennek a modellnek.
Erre a finanszírozási modellre példa a lett alapítású LANDE befektetési platform, amely jelenleg Lettországban, Litvániában, Romániában és Lengyelországban közvetít mezőgazdasági hiteleket. Bár a vállalat európai uniós engedélye Magyarországra is kiterjed, a magyarországi gazdaságok finanszírozása egyelőre nem szerepel a platform négy aktív hitelpiaca között.

A rendszer lényege, hogy a gazdálkodók a hagyományos banki hitelek mellett magánbefektetőktől is tőkéhez juthatnak.
A pénzt többek között gépvásárlásra, gépjavításra, vetőmag, műtrágya és növényvédő szerek beszerzésére, illetve a szezonális termelési költségek fedezésére fordíthatják. A befektetők a gazdálkodók által fizetett kamatokból részesülnek, hozamuk azonban a hitelek visszafizetésének kockázatától is függ. A kölcsönök mögött jellemzően termőföld, mezőgazdasági gépek vagy termények szolgálnak biztosítékként.
A platform közlése szerint az európai befektetőinek közössége meghaladja a 11 ezer főt, az eddig közvetített finanszírozás pedig átlépte a 66 millió eurót. Ebből csak idén szeptemberben több mint 607 ezer euró jutott romániai mezőgazdasági vállalkozásokhoz, a platform pedig eddigi működése során összesen mintegy 19 millió euró finanszírozást közvetített a romániai gazdaságok számára.
A befektetők jelentős része Németországból, Franciaországból és Hollandiából érkezik, egy-egy gazdaság fejlesztését pedig akár több tucat vagy több száz befektető is támogathatja.
Magyarországon a kedvezményes hitelek dominálnak
A magyarországi agrárfinanszírozásban szintén jelentős szerepet kapnak a külső források, de a támogatott hitelkonstrukciók súlya különösen meghatározó. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2025 végén a mezőgazdaság hitelállománya 974,5 milliárd forintot tett ki. Ennek 61,8 százaléka kedvezményes, 38,2 százaléka pedig piaci hitel volt.

Romániában a Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint 2025 végén a mezőgazdasági, erdészeti és halászati tevékenységet folytató vállalkozások banki hiteleinek szerződéses összege mintegy 6,27 milliárd eurót (közel 2414 milliárd forintot) tett ki. A két ország adatai eltérő módszertan alapján készültek, ezért közvetlen összehasonlításuk nem lenne helyes, de jól mutatják az agrárfinanszírozás jelentőségét mindkét piacon.
A magyar mezőgazdaság számára is érdekes lehet egy olyan finanszírozási modell, amely kifejezetten mezőgazdasági hitelezésre szakosodott és amely közvetlenül kapcsolja össze a megtakarítással rendelkező magánszemélyeket a fejlesztési forrásokat kereső gazdaságokkal.
Szerző: Waum Konrád Hunor



