Az intelligens mezőgazdaság, azaz a robotok, drónok vagy AI-eszközök alkalmazása a mezőgazdaságban már ma is a világ szántóterületének 42%-án kifizetődő.
Az elkövetkező húsz évben ez az arány 50%-ra emelkedhet, szigorúbb környezetvédelmi előírások esetén akár 75%-ra is; ha ezeket enyhítenék, 31%-ra csökkenhetne.
Ezek a legfontosabb eredményei annak a nemzetközi tanulmánynak, amelyet a Bonni Egyetem vezetésével készítettek, és amely elsőként becsüli meg világszerte e technológiák jövedelmezőségét. Az intelligens mezőgazdaság ráadásul gyakran éppen azokban a régiókban nyereséges, amelyek olyan környezeti problémákkal küzdenek, mint a szárazság vagy a túltrágyázás, olvastuk a tanulmány összefoglalóját az egyetem által kiadott sajtóközleményben.
Világszintű tanulmány
Az európai és amerikai mezőgazdasági üzemek egyre inkább high-tech vállalatokká alakulnak át: a drónok felismerik a kártevőfertőzéseket, és adataikat továbbítják a mezőgazdasági gépeknek, amelyek ezután célzottan permetezik a növényvédő szereket. A robotok eltávolítják a gyomokat, mielőtt azok problémát okoznának. Az öntözőrendszerek figyelemmel kísérik a talaj nedvességtartalmát, és csak ott juttatnak vizet a gyökérzónába, ahol arra szükség van.
Hiszen az intelligens mezőgazdasági technológiák költségei nem elhanyagolhatóak; nem is beszélve a bevezetésükhöz szükséges szakértelemről. A keretfeltételek ráadásul helyenként jelentősen eltérnek – a munkaerő-költségektől kezdve a környezetvédelmi előírásokon át egészen a képzések elérhetőségéig. „Ezért akartuk megtudni, hol különösen kifizetődő gazdaságilag a precíziós mezőgazdaság” – mondja Shahrear Roman, aki Wuepper kutatócsoportjában doktorál.
Tanulmányuk eredményei azt mutatják, hogy az intelligens mezőgazdaság világszinten már a szántóterületek 42%-án megtérül, azonban nagyon egyenetlenül oszlik el ez a 42%.
Nagyon nagyok a különbségek térségenként
A legnagyobb gazdasági haszon ott remélhető a smart farming bevezetésétől, ahol magas a jövedelem és az oktatási szint, nagyok a mezőgazdasági területek és szigorúak a környezetvédelmi előírások: például Nyugat-Európában, Kanadában, az USA-ban és Ausztráliában. Ennek egyik oka, hogy ezekben a térségekben jelenleg gyakran túladagolják a műtrágyát és a növényvédő szert, tehát nyilván megtakarítást hoz, ha csak az indokolt mennyiségre korlátozzák a használatot. Ráadásul a munkaerő is drága, ezért megéri gépeket és robotokat bevetni.
A Szaharától délre fekvő országokban viszont jelenleg korlátozott a potenciál az intelligens mezőgazdaságban. „Többek között amiatt, mert a rendelkezésre álló technológiák nehezen illeszthetők be a kistermelői gazdálkodásba” – hangsúlyozza Wuepper. „Jelenleg az eszközöket elsősorban az észak-amerikai és európai nagy, tőkeigényes gazdaságokra összpontosítva fejlesztik. A mezőgazdasági kutatásnak a jövőben nagyobb erőkkel kellene olyan megoldásokat keresnie, amelyek kisgazdaságokban is észszerűen alkalmazhatók” – teszi hozzá.
Tanulmányukhoz a kutatók először megvizsgálták, hogy a világon hol alkalmazzák már az intelligens mezőgazdasági technológiákat. Alig léteznek olyan adatbázisok, amelyek ezt szisztematikusan rögzítik. „Ezért egyrészt több mint 8 000 smart farming-szakértőt kerestünk meg világszerte, és kértünk tőlük részletesebb információkat a környékükről” – magyarázza Roman. Ezen felül a kutatók áttekintették a tudományos szakirodalmat is, hogy azonosítsák azokat a gazdaságokat, amelyek már alkalmazzák a precíziós mezőgazdaság módszereit.
