0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 12.

Nem mindenkinek való a smart farming

Az, hogy megéri-e a smart farming, főleg a környezetvédelmi előírásoktól és a munkaerőköltségektől függ. Húsz éven belül lehet, hogy a világ szántóinak háromnegyedén érdemes lesz rá költeni – erre jutott a Bonni Egyetem világszintű tanulmánya.

A szigorúbb környezetvédelmi politika jelentősen felgyorsítja az átállást

A kutatók így több mint 4 000 olyan helyszínt gyűjtöttek össze, ahol már ma is intelligens öntözőrendszereket, gyomirtó robotokat vagy drónokkal támogatott elemzéseket alkalmaznak. A következő lépésben azt vizsgálták, mely keretfeltételek segítik elő az intelligens mezőgazdaságra való átállást. Ehhez gépi tanulási algoritmusokat alkalmaztak. „

Megállapítottuk, hogy az intelligens mezőgazdaság már ott is megtérül, ahol szigorúbb környezetvédelmi előírások vannak érvényben” – mondja Roman. „Ezek a legfontosabb befolyásoló tényezők a modelljeinkben.”

„Ezen eredmények alapján most extrapoláltuk, hogy a jövőben miként változhat az intelligens mezőgazdasági technológiák alkalmazása a különböző régiókban” – magyarázza Wuepper professzor. A csapat a modelljeiben figyelembe vette a regionális gazdasági fejlődésre vonatkozó előrejelzéseket is. Eredményként egy világtérképet kaptak, amely grafikusan ábrázolja a precíziós mezőgazdaság gazdasági potenciálját.

A tanulmány emellett azt is bemutatja, hol hozhatná a legnagyobb hasznot a környezet számára az intelligens mezőgazdaság, mely régiókban jövedelmezőek ezek a technológiák, és melyek azok a problémák, amelyek megoldására a leginkább alkalmasak. Így például az intelligens öntözőrendszerek gyakran éppen azokban a régiókban jövedelmezőek, amelyek egyre inkább vízhiánnyal küzdenek.

„Az ökológiai és gazdasági haszon tehát gyakran kéz a kézben jár –

mondja David Wuepper –, de ez nem jön magától: politikai intézkedések nélkül az ökológiai haszon nagy része nem valósítható meg”, olvastuk a kutatás összefoglalójában.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu