Mit tesz a hőség a szarvasmarhákkal?

A hőstressz önmagában ritkán okoz elhullást. A probléma inkább az, hogy hatásai összeadódnak – és komoly gazdasági veszteséget okozhatnak. A melegben a szarvasmarhák kevesebbet esznek, hogy csökkentsék az emésztéssel járó hőtermelést. Már 38 Celsius-fokos levegőhő mérsékleten is 15–18 százalékkal csökkenhet a takarmányfelvétel.

A hőség a hús minőségét is befolyásolhatja. Ha a brit fajták a vágást megelőző héten a 86-os veszélyességi küszöb feletti hőterhelésnek vannak kitéve, nagyobb eséllyel keletkezik úgynevezett „dark-cutting” marhahús – vagyis sötétebb színű, kevésbé értékes hús.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a forró nappalokat követően az állatoknak hűvös éjszakákra lenne szükségük a regenerálódáshoz. Csakhogy az éjszakák is egyre melegebbek.

Az árnyék életet menthet

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megfelelő árnyékolás jelentősen csökkentheti a hőterhelést. A szarvasmarhák magasabb környezeti hőmérsékletet is képesek elviselni, ha a nap legforróbb óráit olyan jó minőségű árnyékban tölthetik, amely a napsugárzás mintegy 70 százalékát kiszűri.

A kutatók számításai szerint megfelelő árnyékolással a század végére, még magas kibocsátás mellett is, a vizsgált hat fajta–helyszín kombináció közül öt esetében nagyjából a mai, árnyék nélküli hőterhelés szintjére lehetne visszaszorítani a kitettséget. Ehhez azonban nem feltétlenül elég néhány fa a legelőn.

Ráadásul az árnyék sem old meg mindent: a magas páratartalmat és a forró éjszakákat nem orvosolja.