A tenyésztőknek is dönteniük kell
A klímaváltozás a szarvasmarha-tenyésztők számára is komoly fajtaválasztási dilemmát vet fel.
Az északi területen most is sok gazda inkább a brit fajtákat telepíti. Ezek az állatok ugyanis gyorsabban gyarapodnak. A kutatás eredményei szerint azonban ez különösen a legforróbb régiókban kockázatos stratégia lehet.
A hizlaldákban már megkezdődött az alkalmazkodás: több helyen új árnyékoló szerkezeteket építenek, miután az elmúlt időszakban több szarvasmarha is elpusztult a hőség következtében.
Nemcsak az állatok vannak veszélyben
A szélsőséges hőség az emberek számára is egyre komolyabb problémát jelent.
A szarvasmarhák lóhátról történő összeterelése rendkívül megterhelő fizikai munka. A magas kibocsátású forgatókönyv szerint a Barkly régióban a nappali órákban végzett terelés évente 217 napon válhat veszélyessé, szemben a jelenlegi 134 nappal.
Fotó: Samillemitchell, Pixabay
A jövő már nem csak a marhákról szól
Észak-Ausztrália számára a hőség természetesen nem újdonság. Van azonban egy pont, amikor a megszokott meleg egyszerűen elviselhetetlenné válik. A következő évtizedekben a hőség az északi régió több millió szarvasmarhája és az őket gondozó emberek számára is meghatározó gazdasági és munkabiztonsági tényezővé válhat.
A gazdáknak ezért egyre inkább három dologra kell készülniük: több árnyékoló létesítményre, a hőséget jobban tűrő fajták használatára, valamint arra, hogy a legnehezebb fizikai munkát a hűvösebb napszakokra időzítsék.
És van még egy, mindezeknél nagyobb tényező: a kibocsátások csökkentése.
A kutatás eredményei szerint a gyors és jelentős kibocsátáscsökkentés jelentheti a különbséget aközött, hogy a hőség egy nehéz, de kezelhető problémává válik, vagy súlyos csapást mér Ausztrália egyik legfontosabb mezőgazdasági exportágazatára.
