A telített zsírok fogyasztásának mérséklése évtizedek óta a szívbarát táplálkozás egyik alapelve. A vaj, a zsíros húsok és egyes tejtermékek ugyanis emelhetik a vér LDL-koleszterinszintjét, amelynek tartósan magas értéke növeli az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – írja a foodandwine.com.
Egy új norvég kutatás azonban arra világít rá, hogy az étrend egészének összetétele legalább annyira fontos lehet, mint egyetlen tápanyag mennyisége.

Két évig vizsgálták a rendkívül zsírdús étrend hatásait
Az eBioMedicine tudományos folyóiratban 2026-ban megjelent vizsgálatban 193 elhízással élő felnőttet osztottak véletlenszerűen három étrendi csoportba. Két csoport szénhidrátban gazdagabb, zsírszegényebb étrendet követett, míg a harmadik résztvevői jelentősen csökkentették a szénhidrátbevitelt, és energiájuk nagy részét zsírokból fedezték.
Utóbbi étrendben a napi energiabevitel mintegy 75 százalékát zsírok adták, ezen belül a telített zsírok aránya elérte a 30 százalékot. Ez körülbelül ötszöröse az Amerikai Szívgyógyász Társaság (AHA) által javasolt, 6 százalék alatti értéknek.
A három étrend előírt kalória- és fehérjetartalma hasonló volt. Valamennyi csoportban ösztönözték a zöldségek, gyümölcsök, halak és tejtermékek fogyasztását, miközben korlátozták a hozzáadott cukrot.
Javultak egyes vérzsírértékek, de nem mindegyik
A kutatók a zsírdús étrendet követő csoportban több kedvező változást is megfigyeltek. A vér trigliceridszintje körülbelül 20–35 százalékkal csökkent, míg a HDL-koleszterin, amelyet gyakran „jó” koleszterinként emlegetnek, 5–18 százalékkal emelkedett.
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy az apolipoprotein B (ApoB) szintjében nem mutattak ki statisztikailag jelentős emelkedést. Ez a fehérje a potenciálisan érelmeszesedést elősegítő lipoproteinrészecskék számának fontos jelzője.
Az eredmények arra utalnak, hogy a különböző vérzsírmutatók nem feltétlenül változnak azonos irányban. Az LDL-koleszterin emelkedése azonban továbbra is figyelmet érdemel, és az ApoB változatlansága önmagában nem bizonyítja az étrend szív- és érrendszeri biztonságosságát.
Nem csak a zsír mennyisége számít

A kutatás értelmezésénél fontos, hogy a résztvevők nem egyszerűen több vajat vagy zsíros húst kezdtek fogyasztani. A magas zsírtartalmú étrend mellett jelentősen csökkentették a szénhidrátok és a hozzáadott cukor bevitelét, miközben testsúlyuk is mérséklődött.
Ezek a változások önmagukban is kedvezően befolyásolhatják a trigliceridszintet és más anyagcsere-mutatókat. Emiatt a vizsgálatból nem állapítható meg, hogy a megfigyelt javulás mekkora része tulajdonítható a zsírbevitelnek, a szénhidrátcsökkentésnek vagy a fogyásnak.
A kutatásnak további korlátai is voltak. A résztvevők jelentős része idő előtt abbahagyta a vizsgálatot: egy év után körülbelül 70, két év után pedig 84 százalékuk már nem vett részt benne.
Ráadásul a kutatók elsősorban laboratóriumi és egyéb kockázati mutatókat vizsgáltak, nem pedig azt, hogy az étrend hatására ténylegesen csökkent-e a szívinfarktusok vagy a stroke-esetek száma.



