A fölmérésben Magyarország északi, Szlovákiával határos területein 51 településről 240 mintát gyűjtöttek szilva, őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy és kökény növényekről. Meghatározták a vírus különböző variánsait (M, D és Rec) és fölmérték előfordulási gyakoriságukat. A szlovák tudományos akadémia víruskutató intézetében kifejlesztett, egyszerű mintavételi és tartósítási eljárással már könnyű eljuttatni a gyanús növénymintákat a laboratóriumokba, ahol a pontosabb meghatározás történik. Ennek azért van jelentősége, mert a különböző típusok más-más fajokat fertőznek előszeretettel, így az M az őszibarackot, a D és a Rec a kajszit és a szilvát. (…)
A kajszihimlő vírus változatai
Magyar–szlovák, a határon átnyúló növényvédelmi fölmérést folytatott a szilvahimlő vírus elterjedéséről a Budapesti Corvinus egyetem Növénykóratni, valamint Genetikai és Növénynemesítési Tanszéke, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete szlovák partnerintézményekkel. Az első eredményekről Sóskúton számoltak be (lásd a Bajban a csonthéjasok című beszámolónkat a Kertészet és Szőlészet 25. számában), a projektzárás előtt az ellenálló kajszifajták nemesítéséről beszéltek részletesebben a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Forrás:
