A kétféle (axiáldobos és hibrid) cséplőrendszer között az a különbség, hogy az axiáldobos kivitelnél az arató-cséplőgép ferdefelhordója által szállított gabonát egy keresztbe elhelyezett töltődob adagolja a kombájn hossztengelyébe épített egy-, vagy két axiáldobra. Ezek a dobok a hosszanti tengelyük mentén több szekcióból épülnek fel, kicsépelik (vagy kukorica esetében lemorzsolják) a gabonát és ugyanez a dob a következő szekcióban pedig leválasztja a szemet a szalmától (vagy a csutkától és csuhé-tól). A dob a szalmát a szalmaszecskázóra vagy a szalmaterítőre továbbítja. A leválasztott szem a magtisztító (rosta-) rendszerre kerül. A hibrid cséplőszerkezetű gabonakombájnoknál megtalálható a rendszerint több dobból álló hagyományos keresztdobos cséplő- és magleválasztó rendszer, de a szalmazárók helyébe axiálisan elhelyezett – egy-, vagy két dobból álló – hosz-szanti rotációs magleválasz-tókat építenek be. A hagyományos kombájnoknál a külső méreteik (kubatúrájuk) szabnak határt az áteresztőképesség növelésének. A keresztdobos – szalmarázós cséplőrendszereknél a cséplődob szélessége nem növelhető 1800 mm – az átmérője pedig 700 mm – fölé. A cséplési teljesítményt több dob (előverő, cséplő, utóverő, oszlató) beépítésével igyekeznek fokozni. Ennek pedig a beépíthető szalmarázó felület szab határt, amely rendszerint nem növelhető 8 m2 fölé, mert egyébként a kombájn nem lenne képes a közúton közlekedni.
Újabb megoldások
A hibrid megoldásnál a szalmarázók helyére beépíthető két hosszanti dobos magleválasztóval a magleválasztó felület akár 12 m2-ig növelhető. A hagyományos keresztdobos cséplőszerkezeteknél rendkívül rövid idő- és út áll rendelkezésre a gabona kicsépléséhez. A másodperc tört része alatt kell a gabonaszemek nagy részét (mintegy 90%-ot) kicsépelni a kalászból és leválasztani a szalmától. A szalmarázókra került szalmában maradt gabonaszemek kiválasztása jelentős munka- és energiaráfordítással történik. Ezért is ezen kombájnoknál az áteresztőképességet rendszerint a szalmarázók munkája és nem annyira a motorteljesítmény korlátozza le.
Az axiál – és a hibrid cséplőrendszerű kombájnoknál a cséplés és a magleválasztási hatékonyság kedvezőbb, ezért ezekbe nagyobb teljesítményű motorokat építenek be. Ezeknél a szalma-szem keverék relatíve hosszabb ideig tartózkodik a leválasz-tódobban, mivel spirális pályán mozogva hosszabb utat tesz meg, több idő áll rendelkezésre az esetleges kicsépeletlen kalászok kicsépelésére, illetve a szemnek a szalmától történő elválasztására. A nagyobb magleválasztó felület lehetővé teszi az áteresztőképesség növelését, és ehhez nagy teljesítményű motorok beépítését is.
A világrekorder
Míg az elmúlt 20 évben a szalmarázós kombájnok motorteljesítménye 5 kW/év növekedést mutat, addig a rotoros és hibrid kombájnoké 8 kW/év A kombájnok saját tömegére vetített teljesítménye (teljesítmény indexe) pedig 43-46 kg/kW-ról 35-40 kg/ kW-ra mérséklődött, köszönhetően a konstrukciós változásoknak. Nem véletlen, hogy a gabonaaratási világrekordokat axiáldobokkal, vagy hibrid rendszerekkel döntik meg folyamatosan. Legutóbb éppen őszi búza betakarításban állított fel világrekordot a 431 kW (586 LE) maximális motorteljesítményű Claas Lexion 770TT Hybrid arató-cséplőgép, amely 10,5 t/ha hozamú búzatáblában 8 órás műszak alatt 84,5 t/h, 20 órás időtartamban pedig 71 t/h produktív teljesítményt ért el. Ez a műszak alatt óránként 8,7, teljes mérési ciklus során pedig 6,5 hektár területteljesítménynek felelt meg. A mérés során a betakarítási veszteség 0,31-0,52 százalék között alakult. Egy hektár gabona betakarítása során 12,66 l/ha gázolajat használt fel a kombájn, amely 1,2 l/tonna fajlagos fogyasztásnak felel meg. Nem véletlen tehát, hogy az arató-cséplőgépeket gyártók kombájn-flottájában a zászlóshajó szerepét az axiáldobos vagy hibrid rendszerű kombájnok töltik be. A legtöbb gabona arató-cséplőgép gyártó (Claas, John Deere, New-Holland, Massey-Ferguson, Fendt, Challenger, Deutz-Fahr, Versatile) kínálatában megtalálhatók, a Case IH pedig csak az axiáldobos Axiál Flow konstrukciót gyártja. A rotoros (axiáldobos és hibrid) cséplőrendszerű aratócséplőgépek főbb előnyei a hagyományos keresztdobos gépekkel összehasonlítva a nagyobb áteresztőképesség és teljesítmény, a kíméletesebb szemkezelés. A vizsgálatok szerint is kevesebb a szemsérülés, valamint a nedvesebb gabonával jobban képesek megbirkózni, sőt egyszerűbb, megbízhatóbb a hajtásrendszerük.
Az axiáldobos gépek esetében hátrányként szokták emlegetni, hogy különösen szárazabb betakarítási körülmények között törik a szalmát, így a betakarítás csak nagyobb veszteségek mellett végezhető. A hibrid kombájnoknál a szalmatörés kisebb mértékű.
Hibrid előnyök
Ezek egyik legnagyobb gyártója a Claas, amely a Lexion 700-as családnál és két Tucano típusban alkalmazza ezt a konstrukciót. Ezeknél a típusoknál a cséplőszerkezetet különböző méretű dobókból felépülő, keresztben elhelyezett háromdobos APS cséplőrendszer alkotja. A cséplőszerkezet után egy, az anyagáramot osztó és töltődob kap helyet, amely biztosítja a kétdobos RotoPlus rotációs magleválasztó felé az anyagtovábbítást (Lexion 700-as család). A Claas kétféle RotoPlus rendszert alkalmaz a gépein. A Lexion 700-as család két rotoros magleválasztó-ja 445 mm átmérővel és 4,2 m hosszal rendelkeznek. A Tucano-ba 1 db 570 mm átmérőjű és 4,2 m hosszúságú leválasztó dob található. A Claas RotoPlus dobos magleválasztói hosszú kosarakból és azokban excentrikusan elhelyezett szalmatovábbító tüskékkel felszerelt forgórészekből épülnek fel. A magleválasztó rotorok fordulatszáma a teljesítmény függvényében változtatható általában 300 és 1000 f/min között. A szalma-szem keverék csigavonalban mozog a dobban és folyamatosan a kosár falához dörzsölődik. A rotorok kosarának leválasztó felülete is központilag állítható, amellyel a tisztító rostákra kerülő törek és pelyva mennyisége szabályozható. A RotoPlus dobokban a szalma hosz-szabb utat tesz meg és relatíve tízszer nagyobb sebességgel halad, mint a szalmarázókon. Ebből adódik ezeknek a kombájnoknak a nagyobb áteresztőképessége. Hasonló felépítésű a John Deere CTS/C arató-cséplőgépek hibrid cséplőszerkezete is, csak az APS rendszer helyett két keresztdob végzi a gabona cséplését. A hibrid cséplőrendszerű kombájnok kevésbé törik össze a szalmát, amely rendre rakva jól bálázhatóvá válik. Természetesen ezeken az arató-cséplőgépeken is megtalálható a szalmaszecskázó, amellyel a szalma egymenetben felaprítható és szétteríthető.
Axiáldobos arató-cséplőgépek
Az axiáldobos kombájnoknál a szemestermények cséplése és a mag leválasztása egy dobban történik. A csépelendő gabona a ferdefelhordóról egy adagoló-töltő dob segítségével közvetlenül a cséplő-magleválasztó rotorba kerül, amelynek elején fogazott kúpos csigalevelek, mint egy axiálturbina szippantják azt be és nyomják előre a dob belseje felé. A dobok több szekcióból állnak. A cséplő szekcióban – amelynek palástján háromszoros spirálban dörzslécek helyezkednek el – a dobkosárral együttdolgozva történik meg a cséplés és a szem zömének leválasztása. A cséplő szekcióhoz különböző méretű cserélhető dobkosarak tartoznak, a különböző növények igényei szerint. A cséplő szekcióból a szalma és a benne maradt kevés szem a leválasztó szekcióba jut, ahol a dobon található ujjak terelik a szalmát a rotor kimeneti nyílásához. Ezt az elvet valósítják meg az Axiál Flow AFX kombájnokat gyártó Case IH 5000/6000/7000/8000 és 9000-es családok egyes típusai. Ebben a piaci szegmensben a Case IH piacvezető a világon.
Ugyancsak egy axiáldobból álló cséplőrendszert alkalmaz a Massey Ferguson, a Fendt, a Deutz-Fahr, valamint a John Deere (S-széria) is. Ez utóbbinál azonban a dobátmérő lépcsős kialakítású és a rotor a kosárhoz képest excentrikus elhelyezésű. A New Holland pedig egyedülinek számító két axiáldobos cséplőrend-szert épít a CR típusú kombájnjaiba. Az axiáldobos cséplőszerkezetekben is a cséplési traktusban a dobkosarak cserélhetőek a betakarított szemesterményeknek megfelelően. A cséplő-magle-választó rotorok fordulatszáma fokozatmentesen állítható, jellemzően 250 és 1150 f/min között. A dobkosár szekcionálisan épül fel általában és az egyes szekciók külön-külön állíthatók. A dobfordulat beszabályozása a kombájn vezetőfülkéjéből történik, a fedélzeti elektronika segítségével. Az axiáldobos kombájnok hajtásrendszere egyszerűbb, kevesebb ékszíjat tartalmaz, jobban áttekinthető, mint a szalmarázós arató-cséplőgépeké.
További egységek
A rotoros kombájnok nagy teljesítményű magtisztító szerkezettel rendelkeznek. Kétlépcsős rostarendszer tisztítja meg a pelyvától a magot, amelyet kétfokozatú axiál-, vagy radiálventilátorok látnak el levegővel. A kombájnokba szinte kivétel nélkül önszin-tező rostaszekrény található, amely 17-18 százalékos lejtőig képes a veszteségeket alacsony szinten tartani. A rotoros cséplő-rendszerű arató-cséplőgépeken – a teljesítményükhöz illeszkedően – nagyobb 9-14 m3 befogadóképességű magtartályok találhatók, amelyek gyors ürítéséhez 120-150 l/s teljesítményű ürítőátrakó csigák tartoznak, gyakran 7-10 méteres kinyúlással. A kombájnokhoz többnyire nagyobb (6-12 m) munkaszélességű gabonavágó asztalok és 8-12 soros kukorica, vagy napraforgó betakarító adapterek illeszkednek. Szinte valamennyi kombájngyártó rendelkezik a vágóasztal felületét változtatni képes Vario, Varicut, vagy Flexi vágóasztallal is, amellyel növelhető az aratócséplőgép áteresztő képessége és csökkenthetők a veszteségek. A rotoros kombájnokba nagyobb (350-625 LE) teljesítményű motorok találhatók, amelyek elegendő teljesítmény-tartalékkal rendelkeznek az arató- és cséplőrendszer, valamint a járószerkezet működtetéséhez. A legújabb típusokat már TIER IV/A levegőtisztasági normákat teljesítő, Common Rail befecskendezési rendszerű SCR katalizátorral felszerelt motorokkal szerelik.
A hagyományos kerekes járószerkezetük helyére alternatív megoldásként szinte minden gyártó kínál gumihevederes járószerkezetet is (Terra Trac, Triangel, Smart Trax), amellyel alacsony talajnyomással nedvesebb talajállapot esetén is biztonságosan lehet dolgozni. Ezeken a kombájnokon nagyméretű, kényelmes légkondicionált vezetőfülkék találhatók, komfortos vezetőüléssel, állítható kormányoszloppal és ergonomikus elhelyezésű, illetve kivitelű intelligens kezelőelemekkel.
A kombájnok rendkívül fejlett fedélzeti elektronikával rendelkeznek, amely vezérlő-, ellenőrző- és információs funkciókat is magába foglal. A GPS-szel kommunikálni képes ISOBUS kompatibilis rendszerek a gép automatikus irányítására, a betakarítási folyamat optimalizálására és a munka dokumentálására egyaránt alkalmasak (Claas Easy-Efficient Agriculture Systems). A szemnedvesség- és hozammérő, valamint a veszteségjelző- és beavatkozó szenzorok szinte minden gépen megtalálhatók. A kombájngyártók a flotta üzemelések hatékonyságának növelésére távadat lekérő és távdiagnosztikai rendszereket is kínálnak (Claas Telematics, Case IH Telemetric), valamint a betakarítást nagy logisztikai rendszerekkel (JD Machine Sync) támogatják. A pontos fogásokat GPS Pilot, AutoTrac, LeserPilot, AutoGuide, AutoPilot, stb. berendezések segítik. A kombájnokon megtalálhatók a gép mögötti területet pásztázó videokamerák is.
Dr. Hajdú József
