A NÉBIH 100 hektáros tordasi fajtakísérleti állomásán évente 3035 hektáron folynak kísérletek, a terület nagy részén a DUS-vizsgálatokhoz szükséges referenciagyűjtemények helyezkednek el, mondta köszöntőjében az állomás igazgatója, Szokó Attila. Itt folynak a fő őszibarack és kajszi DUS-vizsgálatok, központi szerepet töltenek be a vetőmag- és csávázási kísérletekben, valamint dísznövényeket és gyógynövényeket vizsgálnak. Az állomás 35 ezer tételes élő vetőmag-referenciagyűjteményt tart fönn. Kérdésünkre elmondta, hogy a gyümölcsösöket egyelőre nem öntözik, bár az állomás teljes területe öntözhető lenne.
Lesz uniós gyümölcsfajtajegyzék
A fajtakísérletek rendszere nagy változáson ment át a NÉBIH 2007es átalakulásakor. Két korábbi osztályból akkor született meg a Kertészeti Növények Fajtakísérltei Osztály, Füstös Zsuzsanna vezetésével. Nyugdíjazása után az osztály vezetésével Pernesz Györgyöt bízták meg, aki a tanácskozáson a fajtakísérletek hatósági szabályozásáról beszélt. Kiemelte, hogy csak az úgynevezett szabad fajtákat lehet minden megszorítás nélkül szaporítani és telepíteni, az oltalmazott fajták (akár tagországi, akár uniós oltalmat élveznek) csak a fajtajogosult engedélyével használhatók. Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tartja nyilván az oltalmakat.
Nálunk nem ismeretlen fogalom a Nemzeti Fajtajegyzék, mert régóta vezetjük, ám sok nyugat-európai országban a 2008/90/EK tanácsi irányelv jegyében kellett elkészíteni. Ezen az adott tagországban állami minősítést szerzett fajták szerepelnek, amelyek ennek alapján szaporíthatók. Állami minősítést 25, ritkán 30 évre kaphat egy fajta. Bármely tagországban hivatalosan regisztrált fajta szaporítható és forgalomba hozható az Európai Unió területén, ezért határozták el, hogy európai fajtajegyzék szülessen a gyümölcsfajtákról is. A szántóföldi növényeknél már működik a rendszer, szőlő esetében 3-4 kellett, míg sikerült összeállítani a közös fajtajegyzéket.
Ezek mellett létezik a Közismert Fajták Jegyzéke, amiben a 2012. szeptember 30. előtt már forgalmazott, hivatalosan elismert fajtaleírással rendelkező fajtákat sorolják föl. Ennek a követelménynek megfelelnek a megszűnő Szállítói Fajtajegyzéken szereplő, 2015. június 30ig forgalomba hozható fajták, ezért azokat most illetékfizetés nélkül átvezeti a hivatal a Közismert Fajták Jegyzékébe.
A szántóföldi növények és a zöldségek után a gyümölcsökről is megszületett a 27/ 2012. VM-rendelet, ami előírja a Tájfajta Nemzeti Fajtajegyzékbe való felvételük követelményeit. A cél az, hogy minél több régi gyümölcsöt tudjunk megőrizni és a kis felületen termesztett fajták is akadálytalanul forgalmazhatók legyenek. Ehhez a tájfajtának tudni kell a nevét, a leírását, a gyakorlati termesztési és szaporítási tapasztalatokat vele kapcsolatban, illetve a származására és a termeszthetőségére vonatkozó ismereteket. Ezt a leírást a NÉBIH a génbanktanácsnak továbbítja és az ő hozzájárulásuk után veszi föl a tájfajtát a jegyzékre, hivatalos fajtavizsgálat nélkül.
Az EU fajtaminősítése csak a DUS-vizsgálatot írja elő kötelezően, gazdaságiértékvizsgálatot nem kell végezni, pedig az érdekli legjobban a termesztőket. Éppen ezért a hivatal leíró fajtajegyzéket készít az államilag minősített fajtákról, mondta Pernesz György. Ebben termesztési tulajdonságok és a felhasználási lehetőségek is szerepelnek majd.
Ismert fogalom az Ajánlott Fajták Jegyzéke, amit szakmai szervezetek állítanak össze, a munkában a hivatal vállalja a közreműködést.
Európai terméskilátások
A tavalyinál valamivel több őszibarack terem az idén az EU mediterrán országaiban, derült ki Ferencz Anita, a FruitVeB munkatársa előadásából. Görögországban a nagy mennyiségben termelt ipari őszibarack visszaesése miatt csökken az összes termés, noha az étkezési barack mennyisége nő. Több görög barackot szállítanak kelet-európai országokba, Oroszországba és Ukrajnába. Spanyolországban a várható baracktermés meghaladja a 950 ezer tonnát, ez 17 százalékkal több a tavalyi terméskiesés miatti alacsony szintnél. Főleg a nektarinokból és a korai fajtákból tudnak sikerrel értékesíteni, ezek nek a termőterülete és a termése is nő. Ezen kívül 300 ezer tonna ipari barackra számítanak.
Franciaországban az előző évinél 6 százalékkal kevesebb őszibarack és nektarin terem, nem egészen 260 ezer tonna. A franciák zömmel étkezési gyümölcsöt termesztenek, mindössze 5000 tonna ipari barackra számítanak az idén. Új marketingötletként családi csomagolásban viszik piacra a gyümölcsöt. Évek óta használnak integrált védjegyet is.
Olaszországban másfél millió tonna őszibarack és nektarin szüretére készülnek, ipari barackból nem egészen 90 ezer tonna várható. Tavaly a gazdasági nehézségek miatt 4 százalékkal kevesebb barackot fogyasztottak az olasz vásárlók. Tovább csökkentik a termőterületeket, elsősorban az ipari fajtákból. A kereskedelemben Kelet-Európára, Oroszországra és Ukrajnára csoportosítják át erőiket.
Mindent összevetve, a teljes kínálat ebből a négy fő termelő országból 3,788 ezer tonna asztali és ipari barack, a tavalyinál 3 százalékkal több.
Kajsziból a mediterrán körzetben félmillió tonna a várható termés. Tavaly volt kimagaslóan sok kajszi, 600 ezer tonna, ez után az idén Görögországban kénytelenek szembenézni a legnagyobb, 42 százalékos kieséssel. Mindenütt gondot okozott a hideg tél és a sok esőt hozó tavasz, így a legnagyobb termelő Olaszországban is 15 százalékkal kevesebb kajszi terem, 214 ezer tonnára számítanak. Franciaországban 160 ezer, Spanyolországban 89 ezer tonna a terméselőrejelzés.
A magyar kajszihelyzet
Hazánkban az idén várhatóan 2325 ezer tonna kajszi terem. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében fagykár érte az ültetvényeket.
A kajszi jól jövedelmező gyümölcs, az utóbbi években sokan sokfélét telepítettek belőle. A FruitVeB nyilvántartása szerint 2008–2012. között 538 hektár, az ÉKASZ szerint további 100 hektár új ültetvény létesült, ebből több mint 200 hektár önerős beruházás volt.
Az új telepítésekben 40 százalék a magyar fajták aránya, a külföldi kajszik közül pedig szinte mindegyiket kipróbálja valaki. A legtöbbet Bergeronból ültettek, de összesen 50 fajta került az ültetvényekbe, úgyhogy szinte fajtakísérleti kert lett a magyar kajszisokból.
Szabó József, a FruitVeB csonthéjas bizottságának vezetője éppen ettől félti a magyar termesztőket. Mint mondta, a hazai termés amúgy is kevés az Unióban, ez a széttagoltság nagyon megnehezíti a piaci munkát. Így nem lehet egy kamion árut összeszedni, követhető jövőképet kialakítani. A nagybani piacra föl lehet tolni talicskában a kajszit, de minden más értékesítésben a szomszédokkal együtt gondolkodva, nagyobb tételben kell kínálni. A téli fagykár megelőzésére újra kell gondolni a szilvatörzs használatát, illetve nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kajszi termőhelyét milyen gondosan kell megválasztani.
A termesztői körkép szokatlanul rövid volt és változatos eredményt mutatott. Tordason a tavalyi fagykár után közepes termésre számítanak, a Budapesti Corvinus Egyetem soroksári ültetvényeiben csak kis fagykár volt, a legtöbb fajtát ritkítani kellett. Balatonvilágoson átlagos termés mutatkozik, ott tavaly a fapusztulás okozott tetemes kiesést. Balatonboglár környékén és a Dunántúlon általában ritkítani kellett a kajszit.
Súlyos fagykár érte március közepén a gönci termőtájat, ott félharmad termésre számítanak csupán. Bács-Kiskun megyében néhol nagy a kiesés, másutt közepes a termés, változatos földrajzi elhelyezkedésben.
Harminc korai fajta Tordason
Tordason a kísérleti állomáson június 5től augusztus 20ig terem kajszi, a gyümölcsméret pedig átlagosan körülbelül a kétszerese a 40 évvel ezelőttinek, kezdte a korai és középkorai fajták bemutatását Szani Zsolt, a NÉBIH munkatársa. Ma már a korai fajták is 50 grammos gyümölcsöt teremnek. A hazai oltványtermesztésben csökken a középidőben, azaz a Gönci magyar kajszival együtt érő fajták aránya, a korai és középkorai csoporté pedig bővül. Ebből a körből a Korai piros aránya 48 százalék, de ezt a fajtát nem telepítik ültetvényekben. A Toyuda és a Toyaco 1111, az Orangered és a Harmat 99 százalékos arányt képvisel.
Új fajtákat két vállalkozás hozott be nagyobb számban, a Balaton Fruit Kft. és a Gyümölcsért Kft. a Toyiba, Toyu da, Toyaco, Toyesi, WonderCot, MagicCot és Lilly Cot fajtákat, a Palesits Faiskola az Aurora, Kioto, Cotpy, Spring Blush, Sylred, Versyl és Chri sgold fajtákat. A hazai nemesítő intézményektől került ki honosításból a Harcot (Érd), a Ceglédi napsugár (Cegléd), valamint a Szamarkandszkij rannij, a Korai zamatos és a Harmat a Budapesti Corvinus Egyetem Genetika és Növénynemesítés tanszékéről.
Tordason ennél jóval több kajszit gyűjtöttek össze a 2006–2009-ben telepített, fajtánként 2 fát tartalmazó ültetvényben. Az első termőév 2011-ben volt. A legkorábbi érésűek a Bukurija, Harmat, Junszkij, Aurora, Szamarkandszkij rannij, Luna, Korai zamatos, Orangered, Amiral és Tyrinthos. Ezek 3-4 héttel a Gönci magyar kajszi előtt érnek. A korai érésű csoportba 20-11 nappal a Gönci előtt érő fajták tartoznak: Chrisgold, Flaming Gold, Fortuna, Hatif Colomer, Karola, Kioto, Ledana, Lerosa, Pinkcot, Silvercot, Achrori, Farmin gdale, Toyuda és néhány fajtajelölt.
Középkorai érésű a Ceglédi Piroska és a Harcot.
A korai kajszik közül közepesen kicsi (30-44 grammos) a Farmingdale, a Tyrinthos, a Karola, a Kioto és a Korai zamatos, meghaladja a 45 grammot a Sylvercot, az Orangered, a Luna, a Toyaco és a Pinkcot, az 55 grammot a Ceglédi Piroska, a Toyesi és a Harcot. Végül kimondottan nagy gyümölcsű a Chrisgold és a Ledana.
Tavaly a teljes tordasi ültetvényt súlyos fagykár érte, 250 fajtából 220 elfagyott, egyedül a Kioto adott teljes termést. Ez a fajta öntermé keny, rövid termőrészeken terem, gömbölyű a gyümölcse.
Az Aurora az első az érési sorban, puha a húsa, szép a fedőszín és a hússzíne is. A Borjana is nagyon korai érésű, gyakorlatilag nincs fedőszíne, de nagyon életképes a fája. A Spring Blush fagytűrésben a középmezőnyben szerepel, ritkítva ad jó méretű, de fedőszín nélküli, kellő húskeménységű gyümölcsöt. A Chrisgold jó gyümölcsminősége és fagytűrése miatt érdemel figyelmet, elhúzódóan virágzik. A Lerosa cseh rezisztencianemesítésből származó fajta, nagyon apró a gyümölcse. A Pinkcot téli fagykárra érzékeny, a Silvercot viszont jól teljesít minden szempontból.
Gyakorlati szemmel
A Toyiba fajtáról az ültetvényben Kis Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezetője beszélt. Elmondta, hogy a boldog kővár aljai tész tagjai több mint 40 fajtát termesztenek, a közös értékesítés követelményeit nehéz betartani. A Toyiba szépen színeződő, nagy gyümölcsű, de az áruvá készítést kevésbé jól viseli. A Percot fajta korai, piacképes, szép pirosra színeződő kajszi, az ízét is elfogadják az érési idejében. A Toyuda, Toyesi fái kicsit esendőek, de öntözés nélkül nevelik őket a gönci termőtájban. A Chrisgoldot is kipróbálták, nagyon szép piros kajszi, jóízű is, de annyira pusztul, hogy nem ajánlják hazai termesztésre.
Az lenne jó, ha kajsziban elérnénk a 15 tonnás átlagtermést és szép piros fajtákat kínálnánk. Az a tapasztalat ugyanis, hogy inkább a kisebb, de színes gyümölcsöt választják a vásárlók. Magyarországon több kajszi terem, mint amennyit elfogyasztunk, úgyhogy mindenképpen exportban kell gondolkodni, vagyis az áruvákészítést, szállítást is bírni kell a fajtáknak. Sajnos a fapusztulásra mindig számítanunk kell, ez Franciaországban is gond ott, ahol hideg a tél. A Magyar kajszit sem szabad leírnunk, mert feldolgozásra és pálinkának továbbra is a legjobbak közt a helye. Inkább valamilyen ipari technológiára kialakított termesztési módszert kellene kifejleszteni a számára, vélekedett Kis Gábor.
Két évvel előre
Ugyancsak gyakorlati tapasztalatokat osztott meg a résztvevőkkel Palesits Zsolt. Az Aurora kicsi és puha gyümölcse a koraisága miatt friss piacon jól értékesíthető. A Spring Blush szépen színeződő korai fajta, francia nemesítő az öt magyarországi termesztésre javasolt közt említette. A többiek a Pink cot, a Kioto, a Bergarouge és a Frisson.
Nyugat-Európában a St. Julien Vavit alanyt használ ják széles körben, ami nem hajlamos a pusztulásra és nem sarjadzik. Kerek Mária Magdolna, a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet nemesítője ehhez azt tette hozzá, hogy Cegléden mindent vadkajszira szemeznek, mert a mirobalán kevésbé fér össze a fajtákkal.
Faiskolás szemmel azért nehéz a hazai helyzet, mert a telepítés előtt két évvel már tudni kellene, hogy mit és milyen alanyon akar valaki ültetni. A drága külföldi fajták félegymilliós licencdíját azért nem előlegezik meg a magyar faiskolások, mert teljesen bizonytalan a piac.
