Kiss Zoltán Csaba, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője összegezte a megyei tapasztalatokat.
– A mi megyénket érzékenyen érintette ez a fagy, mert a 35 ezer hektárnyi csemegekukoricából több mint 20 ezer hektár itt terem. Ez tartalmazta a fő- és másodvetésű csemegekukoricát is. Ebből körülbelül 1000 hektárt olyan mértékben károsított a fagy, hogy a sorsa teljesen bizonytalanná vált. Elképzelhető, hogy 20 százaléka még megmenthető, de a veszteségek így is tetemesek lesznek. Az október 4-5-6-án sorozatban érkezett éjszakai mínusz 4-8 fokos fagyok hatására a már betakarításra kész állomány ment tönkre. Általános, hogy ahol lehet, lesilózzák a csemegekukoricát, főleg ha van rá igény vagy van hozzá kérődző szarvasmarha. Mostani meglátásunk szerint a másodvetésű kukorica nagy részét csupán levágják és szétfújják, így zöldtrágyaként lehet hasznosítani. (…)
A másodvetés leforrázva
Október 4-5-6. a csemegekukoricát termesztők fekete napja lett. Azzal a növénnyel jártunk így, amellyel Európában mi vezetjük a rangsort. E három nap éjszakáján az ország különböző pontjain mínusz 3 és 8 fokot regisztráltak, aminek következtében a javában érni készülő másodvetésű csemegekukorica megfagyott, szára, levele pillanatok alatt kifehéredett, megszürkült. A helyzet végül is nem alakult olyan rosszul, mint amilyennek első látásra mutatkozott, viszont kétségtelenül óriási terméskiesést és még nagyobb pénzügyi veszteséget okozott sokaknak Különböző vezetőket, szakembereket kerestünk meg, hogy tájékozódjunk, mekkora lett a kár mértéke, mit lehetett tenni az adott helyzetben, és merre mutat a jövő a csemegekukoricában.
Forrás:
