Hazánk egyes tájegységein szabadföldi zöldséges termőfelületeinkre az elaprózottság jellemző, az pedig nehezen teszi lehetővé a megfelelő vetésforgó betartását. Ez a termesztés során a talajlakó károsítók nagy számú fellépését is jelentheti, amely veszélyezteti a kertészeti állományokat. A talajból eredő fertőzések és kártételek megelőzésére szabadföldi körülmények között egyedül az oltás jöhet számításba, mivel így a növényeket több éven keresztül monokultúrában is sikerrel termeszthetjük. Hajtatásban két megoldás közül választhat a termesztő az említett problémák megelőzése érdekében: áttér talajnélküli technológiára, vagy oltott palántákat ültet a növényházba. Az első eljárás költségesebb és sokkal nagyobb szakmai felkészültséget is igényel, mint az oltás.
Az oltással megelőzhető növényvédelmi problémákról szólva két károsítót kell kiemelnünk: a gyökérgubacs-fonálférget, valamint a fuzáriumos hervadás talajból fertőző kórokozóját.
A gyökérgubacs-fonálféreg (Meloidogyne spp.) kártételére rendkívül fogékony a sárgadinnye, az uborka, a paprika és a paradicsom. Az ellene való védekezésre jó megoldás az oltás, hiszen egyszerűen és gyorsan elvégezhető eljárás. A monokultúrában termesztett hajtatott sajátgyökerű sárgadinnye esetében nagy gondot okoz a kártevő, megjelenésekor a növények hervadnak, fonnyadnak. Az oltott állományokban is jelen van a kártevő, de annak tünete az alany (tök) működésének köszönhetően nem látható és a termésmennyiségben sem tapasztalható csökkenés. A paprika csúcsrothadásos betegségének előfordulása is összefüggésbe hozható a gyökérgubacs-fonálféreg kártétellel.A fuzáriumos hervadás (Fusarium spp.) elsősorban a görögdinnye-termesztésben okoz nagy gondot, de jelen van a sárgadinnye-, a paprika- és a paradicsom-állományokban is. Az egyik legegyszerűbb védekezés ellene a megfelelő vetésforgó betartása, ám ha az nem oldható meg, akkor célszerű oltott palántákat ültetni.
A monokultúra elkerülhetetlen a zöldségnövények hajtatásában, annak hatására viszont csökken a terméshozam és a minőség. Monokultúrában felszaporodnak a talajból fertőző kórokozók. Külföldi leírások szerint ezek (Verticillium,Fusarium) akár 78%-os termésveszteséget is okozhatnak. A fuzárium károsító hatását például a görögdinnyénél különböző technikákkal csökkenthetjük: oltással Lagenaria vagy Cucurbitaspp.alanyokra, vagy a termőhely jó megválasztásával (magasabb pH-jú, valamint vas- és réztartalmú talajok alkalmasak). Célravezető a talajok különböző fóliákkal való takarása, és sikerrel próbálkoztak egyéb biológiai készítménnyel (Aspergillus niger baktériummal) is. Ezeket a technikákat a görögdinnyén kívül más zöldségnövényeknél is használják. Az utóbbi időben mindennapos gyakorlattá vált hajtatásban a rezisztens alanyokra oltott növények (paradicsom, paprika, tojásgyümölcs, uborka, sárgadinnye, görögdinnye) használata a talajlakó kórokozók elleni védekezésben.
Sürgető feladat a helyi adottságokhoz leginkább igazodó technológiák kidolgozása, valamint a legjobb alany-nemes kombinációk megtalálása, természetesen a minőségi tulajdonságok figyelembevételével.
Ellenálló és korai
Hazánkban mind több zöldségfajnál alkalmazzák az oltást, számos gyakorlati előnye miatt. Egyes zöldségféléket szabadföldön, míg másokat hajtatásban termesztenek oltott technológiával. Szabadföldön a görög- és a sárgadinnye, míg hajtatásban a sárgadinnye mellett az uborka, a paprika, a paradicsom és a tojásgyümölcs oltásával foglalkoznak. Az oltás egyik legnagyobb előnye, hogy az így szaporított növények akár monokultúrában is sikerrel termeszthetők. Ez szabadföldön és hajtatásban egyaránt nagyon előnyös tulajdonság.
Az oltott növények termesztésének másik nagy előnye, hogy az időjárási szélsőségeknek jobban ellenállnak, ezzel fokozzák a termésbiztonságot, ami a mai termesztési körülmények között nem elhanyagolható. A kiültetés korábbra hozható, mivel az ilyen növények jobban tűrik az időjárás okozta stresszhatásokat, ezáltal a különböző betegségekre is kevésbé fogékonyak. Egyes oltási kombinációknál a korábbi kiültetés korábbi szedéskezdetet is eredményezhet.
Az oltványok, növényfajtól függetlenül, nagyobb termésátlagokkal jellemezhetők a sajátgyökerű egyedekhez képest, ami a termesztők számára nem elhanyagolható. További előny, hogy az oltott növények jobb lombmegújuló (remontáló) képességgel rendelkeznek, ami hozzájárul a fogyasztási idény széthúzásához.
