A tények összefoglalásához kiváló segédletnek bizonyult Bodnár Péternek az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága munkatársának, a 2010. június 3-i XV. Országos Hegybírói Továbbképzésen tartott színvonalas előadása.
Az év egyik legfontosabb eseménye az EU borpiaci reformjának lezárása volt. A termékleírásokra vonatkozó uniós jogszabályok hatályba lépése, az eljárásrend véglegessé válása és a hivatalos fordítás közzététele lehetővé tette a nemzeti intézkedések kidolgozását. A Bizottság 2009. július 14-i 607/2009/EK rendelete a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról, a termékleírások elkészítése révén két évre szóló feladatot ad szőlő-bor termékpálya szereplőinek.
A hazai rendelkezés a borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. Rendelet keretében látott napvilágot. A 173/2009. (XII. 22.) FVM rendelet padig a Bor Eredetvédelmi Tanács létrehozataláról intézkedett.
A HNT szakmai tájékoztató anyagot készített a reform kapcsán megváltozott jelölési és címkézési szabályokról. Sajnos a bortörvény módosítása csak részben vette át az európai gyakorlatot, elmaradt a regionális minősítő laborok bevezetésére tett miniszteri ígéret valóra váltása és a 127/2009 FVM rendelet módosítása révén egy nem teljesen EU konform minősítési rendszer került bevezetésre.
Ha a legfontosabb megvalósult egyéb intézkedéseket vesszük számba, akkor az alábbiak mindenképpen kiemelésre érdemesek:
• Küvé névhasználat szabályozása normál mederbe került. Brüsszel módosította – a szinte csak kizárólag Magyarországon betartott – szabályozását.
• Rozé készítés „brüsszeli reformja” meghiúsult és a tradicionális bortermelő tagországok ellenállásán megbukott a fehér és vörös bor keverésével készíthető rozé eszement ötlete.
• Allergének feltüntetése elleni fellépés folyamatosan zajlott. Jelenleg még nem kell feltüntetni a kazein és tojásfehérje alapú derítő anyagok használata révén egyébként kimutathatatlan allergének jelenlétét. Az intézkedés kifejezetten a fogyasztó hiteles tájékoztatásának indoka mögé bújtatott ál-egészségvédelmi lépés. Ha ügyesen dolgoznak az eurokraták akkor néhány éven belül a palackok komplett tilalomfává válnak. Ezek az információk a kéntartalom kötelező feltüntetéséhez hasonlatosan, érdemi információt alig hordoznak, viszont alkalmasak arra, hogy már nem az előírások szerinti feltüntetés esetén is bírságolni lehessen.
• Energiatartalom kötelező feltüntetése elleni fellépés szintén folyamatban van. A félidőben az eredmény döntetlen. Sajnos a magyar hatóságok sincsenek a helyzet magaslatán, a hazai álláspont kialakításakor csak a szakmai képviseletet felejtették el megkérdezni. Erőteljes a szándék, hogy az általános élelmiszer szabályozás átvegye szőlő-bor területen hagyományos egyedi szabályozás helyét és felülírja azt. Ez teljesen ellentéte a borpiaci reform meghirdetésekor tett brüsszeli ígérettel, mely szerint nem kívánják az általános élelmiszerszabályozás szintjére degradálni a borászati szabályozást.
A HNT áttekintette a Nemzeti boríték (EU-s forrásból érkező szakágazati támo- gatás évenként és felhasználási jogcímenkénti bontásban) felhasználását. Megállapítást nyert, hogy ezen a téren példás a magyar hivatalok és a szakma együttműködése. Minimális az az összeg, ami bent marad a kalapban. Az MVH munkatársai időben figyelmeztetnek a felhasználatlan keretre és a szakmával közösen intézkednek az átcsoportosításról.
Szerkezetátalakítás
A szlőültetvények szerkezetátalakításának és -átállításának támogatása intézkedésre meghatározott támogatási keretek felhasználása a nemzeti boríték kiemelt területe. A Borászati Füzetek 2010. évfolyamának 4. számában Bodnár Péter a „szőlő szerkezetátalakítás, avagy egy intézkedés jellemfejlődése” című cikkében részletes elemzést ad a jogcím felhasználásáról, ezért itt csak az összefoglaló táblázatot ismételjük.
Ma már csak szelíd mosollyal emlékezünk arra, amikor az FVM államtitkára a Termékpálya Bizottság ülésén garanciát követelt a HNT-től arra, hogy a HNT általa javasolt feltételek mellett nem fog a pénz beragadni.
Kivágási támogatás
A média által legjobban felkapott támogatási jogcím. Részint azért, mert a „rossz hír szárnyakon jár”, míg a jó dolgokról hírt adni igen macerás. Részint azért, mert ez a borpiaci reform legkevésbé ésszerű lépése. Milyen reform az, ami a tevékenység megszűntetését tekinti a szebb jövő zálogának? Ráadásul évről évre becsapják a tisztességgel pályázókat, hiszen a spanyol6francia/ olsaz túligénylés miatt a hazai jelentkezők alig fele jut hozzá a jussához.
Kivágási támogatás I.
2005/2006. borpiaci év: 5,366 mFt – 3604 ha
2006/2007. borpiaci év: 2,893 mFt – 1802 ha
2008/2009. borpiaci év: 2,293 mFt – 1424 ha
2009/2010. borpiaci év: 3,387 mFt – 1941 ha
Átlag: 3,485 mFt – 2193 ha
A szőlőültetvények kivágásához nyújtott támogatás feltételeiről szóló 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelet módosításáról szóló 7/2010. (VII. 23.) VM rendelet alapján: 2010. augusztus 1. – 2010. augusztus 31. között: 4430 kérelem érkezett be, kb. 2520 ha terület igénnyel. A brüsszeli visszajelzések alapján az idei Uniós igény 463 millió euró, várható viszszaosztási ráta 60% lesz.
A legnagyobb igénylők 2010-ben: Spanyolország 215 millió euró (48 ezer ha) Olaszország 137 millió euró (16 ezer ha) Franciaország 62 millió euró (11 ezer ha).
Szeszesitalpiaci lepárlás
Tekintettel arra, hogy Magyarország nem igazán tehető felelőssé az EU bor-túltermeléséért valószínűsíthető volt ez a jogcím nem fog kiemelkedő szerepet játszani. Az Egri borvidék kivételével sehol sem követelték a forrás mindenáron való elérhetővé tételét. Míg 2005-ben az EU féléves elhúzódó intézkedése, 2009-ben az FVM tett meg mindent azért, hogy a forrást ne lehessen igénybe venni.
Szeszesitalpiaci lepárlás
2004/2005. borpiaci év: 198 642 750 Ft – 42 196 hl
2005/2006. borpiaci év: 113 819 290 Ft – 24 850 hl
2006/2007. borpiaci év: 116 771 967 Ft – 25 286 hl
2007/2008 borpiaci év: 106 829 417 Ft – 20 159 hl
2008/2009. borpiaci év: 125 156 960 Ft – 24 295 hl
2009/2010. borpiaci év: 235 319 310 Ft – 52 304 hl
2009/2010. borpiaci év: 240 000 000 Ft – 47 000 hl
Átlag: 144 millió Ft – 33 717 hl
Mustjavítás
Láthatóan nem a legfontosabb jogcím, különösen nem a 2009-es szüretben. Viszont nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy a 2010-es szüret kapcsán már más lesz a fontosságának megítélése. Évek óta húzódik a hazai alapanyagot felhasználó javítóanyag előállítás kérdésének megoldása. Elvben logikus lenne a hazai szőlőt feldolgozó javítóanyag- gyártás ösztönzése.
Mustjavítás
2004/2005. borpiaci év: 180 507 429 Ft
2005/2006. borpiaci év: 85 500 629 Ft
2006/2007. borpiaci év: 247 839 218 Ft
2007/2008. borpiaci év: 302 334 991 Ft
2008/2009. borpiaci év: 147 144 378 Ft
2009/2010 borpiaci év: 140 761 339 Ft
Átlag: 158 millió Ft
Melléktermék kötelező lepárlása
A melléktermék kötelező lepárlásának hazai gyakorlata évek óta a szakmai viták kereszttüzében áll. Nem annyira a támogatás mértéke, hanem inkább az intézkedés szakmai megítélése miatt. A környező bortermelő országokban nincs példa ilyen monopolizált megoldásra. A lepárlás a környezetvédelmi és a gazdasági érdekek ütközőpontja. Az intézkedés közelebbi jövőjét valószínűleg a 2010-ben beinduló beruházási támogatás fogja meghatározni. Erről a témáról érdemes lesz külön értékelést készíteni.
Horváth Csaba
