A tűzelhalás legismertebb és legjellemzőbb tünete a virágok és a hajtásvégek hirtelen, forrázáshoz hasonló elbarnulása, feketedése, a hajtásvég pásztorbotszerű meggörbülése.
A kórokozó jelenlétére utal a levelek, ágak, vagy akár az egész fa sárgulása, amely egykét nap elteltével kara mellbarnába vált, később pedig sötétbarna száradásba megy át. Viszonylag ritka, hogy a gyümölcs felületén jelenik meg a fehéres-sárgás baktériumcsepp, illetve gyümölcsbarnulás.
A kórokozó életmódja
A legtöbb növénykórokozó baktériumhoz hasonlóan, a tűzelhalás számára is a meleg, csapadékos időjárás a kedvező. A kórokozó a növényen kialakult rákos sebekben telel át, majd több lépcsőben alakul ki a fertőzés. Rügypattanáskor a rákos sebek aktiválódnak, vagyis a seb szélén az élő és elhalt rész határán baktériumcsepp jelenik meg. Ezt a baktériumcseppet a rovarok (főként légyfélék) a testükön továbbszállítják más növényekre, vagy a csepp megszárad és pehelyként a szél is terjesztheti. A kórokozó epifita módon számos növény felületén életképes, szaporodik, de tüneteket többnyire nem okoz.
Járvány kialakulására virágzáskor a legkedvezőbbek a körülmények, mert a kórokozó a virágon tud a legkönnyebben behatolni.
A virágfertőzés bekövetkezhet a virágokat látogató rovarok testén hordozott baktériumok által, de széllel és esőcseppekkel is rákerülhet a bibére és a nektáriumokba. Védekezés szempontjából ez a legkritikusabb időszak: minél melegebb és csapadékosabb az időjárás virágzáskor – és ez érvényes az utóvirágzásra is –, annál nagyobb az esélye a fertőzésnek és a járvány kialakulásának. A virágfertőzéstől függetlenül, az idő melegedésével hajtás-, levél-, és terméstünetek is kialakulhatnak az említett rákos sebekből előtörő baktériumnyálka következtében. A növényeket ért jég- vagy szélverés is segíti ezt.
A hőmérséklettől függ a tünetek megjelenése, és a fertőzés. Minél melegebb van, annál hamarabb megjelennek a tünetek. A tűzelhalás nem azonos mértékben betegíti az almatermésű haszonnövényeinket. Leginkább a naspolya fogékony, azt követi a birs, a körte, valamint az alma.
A védekezés lehetőségei
A 7/2001 FVM-rendelet alapján a zárlati károsítók terjedését meg kell akadályozni, kötelező ellenük a védekezés. A növényvédelmi beavatkozás, illetve a bejelentés elmulasztása esetén növényvédelmi bírságot szab ki a hatóság. A betegség megelőzésében a következő tennivalókra figyeljünk.
• A folyamatos és rendszeres földerítés és előrejelzés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Minél hamarabb észleljük a tüneteket, annál nagyobb az esély a növény regenerációjára, a termésveszteség csökkentésére, valamint a betegség terjedésének megakadályozására vagy lassítására.
•A fertőzött koronarészek eltávolítása elengedhetetlen. Nem elég csak az elpusztult, illetve láthatóan fertőzött részeket eltávolítani, hanem még további 40–60 centiméter egészséges részt is vágjunk le a tüneteket mutató rész előtt, mert a baktériumok gyorsabban terjednek a növényben, mint ahogyan a tünetek megjelennek (inkubációs idő).
• A levágott részeket minél hamarabb meg kell semmisíteni. Az ültetvényben vagy annak szélén felhalmozott beteg növénymaradványok fertőzési források, míg a baktériumok ki nem száradnak.
•Az eszközök fertőtlenítésével nemcsak az ültetvényen belüli terjedést késleltethetjük, hanem más ültetvényekre való átterjedést is. Erre leginkább a hypo és víz 1:9 arányú keverékét, vagy a normál hígítású bordóiléoldatot ajánlják. Az eszközöket legjobb minden vágás után, de legalább fánként bemártani az oldatba.
• Az erősen fertőzött fák kihúzásával és elégetésével is csökkentjük a fertőzési forrást.
• Egészséges szaporítóanyag vásárlásával késleltethetjük a betegség megjelenését az ültetvényben.
•Más gazdanövények gyérítésével csökkenthetjük a fertőzőanyag-forrást, amenynyiben erre van lehetőségünk. • A másodvirágzás megakadályozása azért fontos, mert az újabb fertőzési szakaszt indíthat el, a sarjak idő-beli eltávolításával emellett csökkenthetjük a törzs- és a gyökérnyak-rákosodás kialakulását. • Fontos a sebzések megakadályozása, a kialakult sebek kezelése rezes oldattal. Jelentős a tavaszi fagyvédelem, ahol ez megoldható jéghálók kihelyezésével, hogy megakadályozzuk a trauma hatására kialakuló fertőzést. Körültekintő mechanikai gyomirtással is mérsékelhető a törzs és a gyökérnyak rákosodásának kialakulása.
• A gazdanövények és a fajták fogékonysága között nagy eltérések mutatkoznak, kevésbé fogékony/toleráns fajták választásával csökkenthetjük a kezelések gyakoriságát és a költségeket.
•A nitrogénműtrágyák mértékletes használatával elkerülhetjük a szövetek fellazulását, a túlzottan gyors növekedést, ami kedvező a fertőzés kialakulásához.
• Kémiai védekezés esetén mindenképpen a megelőző védekezésre összpontosítsunk. Elkésett kezelés esetén még a legkiválóbb készítmények használatával is számottevő hatáscsökkenéssel kell számolnunk. Ha már megtörtént a fertőzés, akkor a leghatásosabb védekezési eljárás a csonkolás.
Idei előrejelzés
A tűzelhalás fertőzésének és tüneteinek előrejelzésére a kutatók számos módszert fejlesztettek ki. Közös bennük, hogy a napi hőmérsékleti és csapadékadatokkal számolnak, figyelembe véve a növény fejlődési szakaszát és a növényt ért esetleges stressztényezőket. A rendelkezésre álló kecskeméti adatok alapján április elején már nagy a fertőzési nyomás, már most várható a kinyílt virágok 2 százalékának fertőzése. Amennyiben a virágzás alatt bármelyik napon harmatképződés vagy eső lesz, akkor az épp kinyílt virágoknak előreláthatóan a 10 százaléka megfertőződik, tehát a védekezést mihamarabb el kell kezdenünk.
