Felhasználásuk lehetővé teszi a pontosabb technológiai tervezést, az ésszerűbb gépkiválasztást, a gépek üzemeltetési költségeinek megítélését, ugyanakkor adatokat szolgáltat a különböző költségkalkulációkhoz, a szolgáltatási díjtételek kialakításához és a saját gépek költségének reális tervezéséhez, illetve ellenőrzéséhez is.
A gépek teljesítésének és költségének ismerete minden mezőgazdasággal foglalkozó szakember számára fontos, mert a gépüzemeltetés a mezőgazdasági termelés költségei között jelentős részarányt képvisel, és a gazdálkodás eredményességének javításához a reális gépüzemeltetési adatok ismerete nélkülözhetetlen. A jó döntésekhez tehát ismerni kell, hogy a különböző gépféleségek milyen önköltséggel dolgoznak, hogy az adott körülmények között az ökonómiailag legmegfelelőbbet választhassák. Az egyes erő- és munkagépek ugyanis a különböző munkaműveletekben és eltérő körülmények között más-más önköltséggel dolgoznak. A nagyobb teljesítményű gépekkel végzett munka általában olcsóbb a kisebb teljesítményűekéhez viszonyítva. Lényeges továbbá, hogy a kisebb (0,5-5,0 ha-os) táblák művelése fajlagosan költségesebb, mint a nagyobb 50-100 hektáros tábláké. Emellett a gazdálkodóknak a gépüzemeltetés költségét a saját gépeiknél mindenképpen ellenőrizni kell ahhoz, hogy a túlzott költséggel üzemelő gépeket időben felújíthassák, vagy lecserélhessék, ezáltal csökkenteni tudják a termelés gépimunka-költségét. Figyelembe kell venni azonban, hogy a gépüzemeltetési költségek alakulása nagyon sok tényezőtől függ, ezek közül egyesek még év közben is számottevően változhatnak. Ezért néha nem elegendő a NAIK MGI kiadványaiban közölt adatok ismerete, a helyi viszonyok szükségessé tehetik a költségek módosítását, mely az árak- és a számítási módszer ismeretében könnyen elvégezhető. A mezőgazdasági gyakorlatban az erőgépek teljesítését különböző egyenértékekkel összegzik. Ezek közül a munka-, illetve műszakidő (mh), a tonnakilométer (tkm), a normálhektár (nha), és a kilówattóra (kWh) a leggyakoribbak. A teljesítés-egyenértékek megállapítását nagyon sok tényező befolyásolja. A munkaművelet, a domborzat és a kötöttség szerinti vonóerő igény a gyakorlatban, az adott körülmények (pl.: talajnedvesség, -tömödöttség, -fedettség, művelőelemek állapota) miatt kisebb-nagyobb mértékben változhat. A munkagépek és a munkaműveletek költsége hektárra (ha) és műszakidőre (mh) is vetíthető. A gépüzemeltetés költségei között általában a hajtóés kenőanyagok költsége, a munkabér és az azt terhelő költségek, a karbantartás és javítás költsége (elsősorban a javítási anyag- és alkatrész, a javítási bér- és rezsi, valamint a más vállalkozások által végzett javítások költsége), az értékcsökkenés (amortizáció), valamint az egyéb költségek (egyebek mellett a gépjármű adó, biztosítás és baleseti adó, géptárolás, üzemagyag és alkatrész beszerzés, -tárolás és -kiadás, valamint a dolgozókhoz, illetve a munkabérhez köthető általános jellegű költségek), mint közvetlen költségek, továbbá az álló- és forgóeszközök tőkehozadéka, vagy a hitelkamat (jövedelemigény), illetve a gépekkel kapcsolatos (ágazati, főágazati, gazdasági, stb.) általános költségek. Ez a hét költségnem együtt adja a teljes üzemeltetési költséget. Általában minden ár- és költség, így a mezőgazdasági gépüzemeltetés költsége is évente módosul. A változtatások mind az utólagos ellenőrzés, mind az előrejelzés során a NAIK MGI bázisgazdaságainak tény- és tervszámai, a gép- és alkatrészforgalmazók tapasztalatai, a KSH adatai, és a különböző rendeletek előírásai alapján készülnek. A mezőgazdasági erő- és munkagépek várható költségei 2016-ban (a gázolaj árát nem számítva) csak kis mértékben változnak. Az éves és fajlagos kihasználás nem módosul. Az értékcsökkenési leírás kulcsa (minden gépnél egységesen 10%) és a gépek árának átlagos emelkedése (4%) a tavalyihoz hasonló, így az amortizációs költség módosulása a gép árát követi. Várhatóan az előző évivel egyező az alapbér növekedésének mértéke is (5%), és nem változik az ezután elszámolt kiegészítő bér (10%), a szociális hozzájárulási adó (27%), a betegszabadság (2%), a gazdasági általános költség (5%). Változatlannak tekinthető a tőkehozadék (4%) aránya, az üzemanyagok és alkatrészek tárolásának (4%), valamint a géptárolók üzemeltetési költségének (3%) emelkedése, és nem változik a kenőanyagok fajlagos ára (850 Ft/kg) sem. A biztosítás díjnál ugyanakkor 10 százalékos emelkedés prognosztizálható. Ezekkel ellentétben a gázolaj nagykereskedelmi ára jelentősen megváltozott a korábbi időszakhoz képest. Az idei évi tervezésnél 325 Ft/kg (273 Ft/liter), ami a NAV, a KSH és a bázisgazdaságok közlései alapján kalkulált szám, de mértékében az év során számottevőbb növekedés és mérséklődés egyaránt bekövetkezhet. A karbantartási-javítási költségnél az alkatrészek további átlagos árnövekedésére lehet számítani a növekvő kereslet miatt, így 2016-ban 6 százalék költségemelkedést vettek figyelembe e téren. Az említettek alapján a 2016. évi fajlagos teljes gépüzemeltetési költség az előző évhez viszonyítva az erőgépeknél átlagosan 1,8 százalékkal mérséklődött, az erőgépek munkagépeinél pedig 4,7 százalékkal emelkedett. A munkaműveleteknél viszont a minimális (0,4%-os) költségváltozás miatt (nagyvonalú megközelítés alapján) a tavalyi számok változatlanul alkalmazhatók. A legfontosabb erőgépek és ezek által üzemeltetett munkagépek 2016-ra készített költségszámításait a 12-13. oldalon lévő táblázatok kivonatosan tartalmazzák. A bennük szereplő árak, teljesítési adatok és üzemeltetési költségek azonban csak tájékoztató jellegű átlagértékek, mert mértékük a gyakorlatban alkalmazott géptípusoktól, valamint használatuk esetenkénti körülményeitől függően változhat. A közölt számok azonban jó kiindulási alapot képezhetnek a mezőgazdaságban tényleges felmerülő munkavégzések költségének, illetve ellenértékének kiszámításához, és a számítási módszer ismeretében a helyi viszonyokhoz igazíthatók. (A témával kapcsolatos további információ és a költségszámítás módszerének részletes ismertetése a NAIK MGI által a korábbi években kiadott „Mezőgazdasági gépi munkák költsége” című kiadványokban található meg. A szerk.) A jövedelmező gazdálkodás érdekében a gépüzemeltetésben is takarékoskodni érdemes, ami természetesen minden költségtényezőjére egyaránt érvényes. A lehetőségek között talán a legkézenfekvőbb a gépek jobb kihasználása, illetve az éves teljesítés fokozása, hiszen az éves műszakórák száma, a műszakórára jutó kWh, nha, és ha teljesítések a gépi munka jobb szervezésével lényegesen javítható, így a fajlagos gépüzemeltetési költség mérséklődhet. Fontos lenne továbbá a megfelelő táblaméretek kialakítása (a birtokméret növelése), a munkaműveleteknél a legalkalmasabb, leginkább megfelelő motorteljesítményű erőgép kiválasztása, a karbantartások és javítások gondos elvégzése, valamint az időben történő gépcserék. A költségek csökkentésének elvi lehetősége átlagosan mintegy 20-25 százalék is lehet. Mivel a géphasználat eredményességét az előzőek értelmében a gyakorlatban nagyon sok tényező befolyásolja, így a kedvező termelési költséget csak megfelelő hozzáértéssel, nagyobb táblákon, nagyobb teljesítményű, valamint jó műszaki állapotú gépekkel, mindemellett korszerű technológiai megoldások alkalmazásával lehet csak elérni a jövőben.
