A tűzelhalás betegség leggyakoribb tünete a virágelhalás. Az almatermésűek virágain a fertőzés hatására a szirmok barnásra színeződnek, a virág közepe, a kocsány és a vacok megfeketedik, hervad. Megfelelő időjárás esetén – ami minden más tünettípusra is érvényes – megjelenik a baktériumcsepp. Gyakran a virágzatban lévő többi virág is mutatja a tüneteket, a fertőzés az ágon keresztül a törzs irányába halad.
A legtöbb termelő ismeri a virágelhalás tüneteit, és a kórokozó elleni védekezést – nagyon helyesen – a virágzásra időzíti.
Rákos sebekben telel
A kórokozó áttelelésében is fontos szerep jut a rákos sebeknek. Ezek a sebek néha nehezen vehetők észre, mindössze annyi látszik, hogy a kéreg kissé besüppedt, vizenyős. Tavasszal a sebekben aktiválódik a baktérium, elkezd szaporodni, a rákos seb évről évre nagyobb lesz, míg végül, ha körbeér az ágon, a fölötte lévő rész elpusztul. Ugyanakkor a seb szélén megjelenő baktériumnyálka a rovarok testére kerülve a virágfertőzés elindításában is fontos szerepet játszik. Jellemző tünet, hogy a rákos seb fölötti hajtásrészen a levelek sárgulnak, tejeskávészínűvé válnak, később pedig bekövetkezik a nekrózis.
Sérüléseken át
Hajtáselhalást a nyári meleg és csapadékos időszakban figyelhetünk meg. Legérzékenyebb a felső három levél, ott alakul ki a jellegzetes pásztorbotszerűen begörbülő, forrázásra emlékeztető kórkép. A levelek mindaddig zöldek maradnak, amíg a teljes elhalás be nem következik. A hajtásnövekedés vége felé, amikor fásodás után történik a fertőzés, nem látjuk a pásztorbotszerű görbülést, csak a hajtás felső végének elhalását, ami továbbterjed a vázágakra, ahol rákos sebek alakulnak ki. A fertőzés a következőképpen zajlik: a kórokozó „belakja” a levelek felületét, akkor még nem okoz tünetet. Szúró-szívó szájszervű rovarok táplálkozásának hatására bejut a növény szöveteibe és elindítja a fertőzést, ami a törzs irányába tovaterjed.
Az úgynevezett trauma tünetek főként szélverés, homokvihar, jégeső vagy késői fagyok után alakulnak ki, amikor a levelek, hajtások, ágak megsérülnek. Ezek a nyílt sebek ideálisak a fertőzés elindulásához. Ilyen a nyári metszés is, az akkor keletkezett sebek utat nyitnak a kórokozó számára. Ilyen esetekben feltétlenül végezzünk kezelést, legalább egy réz hatóanyagú növényvédő szerrel.
A vízhajtások fertőzése után a kórokozó a növényben lefelé terjedve elérheti a gyökérnyakat és a gyökereket, illetve a gyökérnyakat ért trauma hatására, vagy az alany és nemes tökéletlen összeforradása miatt fertőződhet a gyökérzet. Ritkán, de előfordul, hogy már az alany fertőzött, és az adja tovább a kórokozót nemesnek. Leginkább az M9 és M26 alanyok fogékonyak. Oldalazó talajmaró használatakor is gyakran sérülés keletkezik a fák tövénél, ahol a baktérium könnyűszerrel behatolhat.
A rákos sebek a baktérium aktivitása miatt sajnos nem gyógyulnak be, ezek egyre csak növekednek, míg végül a fa teljesen elpusztul.
Előrejelzés
A tűzelhalás járványdinamikáját 8 ültetvényen szimuláltam a MARYBLYT programmal. Hetényegyházán nyári és téli alma-, körte- és birs-, Kecskeméten alma-, körte- és birs-, Lajosmizsén birsültetvényekre készítettem el a fenológiai és időjárási adatok (OMSZ adatok) alapján a járványdinamikát.
A program a környezeti adatokból úgynevezett epifita fertőzési potenciált számol, ez az egyik legfontosabb adat. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a növény felületét ellepő baktériumok és a környezeti tényezők együttállása alapján milyen erősségű fertőzés alakulhat ki. Ha ez a szám 100 fölé emelkedik, akkor biztosak lehetünk a fertőzésben, ami virágok esetén az éppen kinyílt virágok körülbelül 10 százalékát jelenti.
Jelmagyarázat az ábrákhoz: EIP (piros) = epifita fertőzési potenciál, az éppen kinyílt virágok hány százaléka fertőződhet meg, BBS (zöld) = virágelhalás tüneteinek megjelenése, CMS (barna) = rákos sebek növekedése, CBS (barna) = rákos sebek aktivitása miatt bekövetkező ágelhalás tüneteinek megjelenése, SBS (szürke) = hajtásfertőzés miatti elhalás megjelenése, TBS (kék) = trauma miatti sérülés utáni tünetmegjelenés.
Összegzés
Hetényegyházán és Kecskeméten az almában nem alakultak ki virágtünetek, mert az április végi lehűlés nagyrészt leállította a kórokozó szaporodását. A birs- és körteültetvényekben viszont meg lehetett figyelni virágfertőzés miatti elhalást, mert mind a két gyümölcs virágai tovább vannak nyitva, valamint az almánál kissé később nyílnak, emiatt is mindig jobban károsodnak ezek az ültetvények. Annak ellenére, hogy az egy térségben található ültetvények egymás mellett voltak, a járvány lefolyása különbözött, mert a növények virágzása más időpontra esett.
Minden ültetvény több traumát átélt a vizsgált időszakban, ezek többnyire szélverésben és jégverésben nyilvánultak meg, de például Lajosmizsén március 28-án mínusz 9 °C-ot mértek!
Bár jelen adataink alapján a MARYBLYT program megfelelő előrejelzést adhat birsben és körtében, alapvetően almára fejlesztették ki. Ahhoz, hogy még pontosabb és megbízhatóbb legyen a kórokozó előrejelzése az ültetvényekben, több vizsgálatot kell elvégezni. Érdemes volna naspolyában is elkészíteni az előrejelzést, mert jelenleg nem ismert, hogy ebben a kultúrában kipróbálták volna. Eddig azt tapasztaltam, hogy a program akkor adja a legmegbízhatóbb előrejelzést, ha a meteorológiai adatok az ültetvényből származnak, valamint a növény növekedési szakaszait pontosan és szakszerűen állapítják meg és jegyzik fel a termelők.
Köszönet Szűcs Editnek, Mező Gábornak és Benedeczki Bálintnak a meteorológiai adatokért és megfigyeléseikért.
