A nyugat-nílusi láz vírusát szúnyogok terjesztik, azonban elterjedésében főszerepet játszanak a vándormadarak is. A vírus nevéből is kiolvasható, hogy Afrikában izolálták elsőként, pontosabban az Uganda északnyugati régiójában elhelyezkedő Nyugat-Nílus tartományban írták le legkorábban. Szúnyogok terjesztik vérszívás útján és leggyakrabban madarak fertőződnek meg vele. Nagyobb területen történő elterjedésében a vándorló madaraknak hangsúlyos szerepük van. A nyugat-nílusi láz vírusát az amerikai kontinensen elsőként 1999-ben mutatták ki. 1999 és 2002 között az Egyesült Államokban több mint 25 ezer lovat regisztráltak, amelyek nyugat-nílusi láz okozta idegrendszeri tüneteket mutattak. Öt év alatt szétterjedt az egész USA területén, valamint északon Kanadában és dél felé egészen Argentínáig. Ma már az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálható a nyugat-nílusi láz vírusa. Érdekesség, hogy ennek az Afrikából származó vírusnak két törzsét különítették el a vizsgálatok. Korábban a lineage 1-es törzshöz tartozó vírust mutattak ki Afrikában, Indiában, Ausztráliában, Amerikában és Európa mediterrán régióiban, a lineage 2-es törzshöz tartozót pedig a Szaharától délre eső afrikai térségekben, illetve Madagaszkáron. 2008- ban Európában elsőként Magyarországon találtak a lineage 2-es törzshöz tartozó megbetegedést lovakban.
A nyugat-nílusi láz vírusával fertőződött madarakból vért szívó szúnyogok újabb madarakat képesek megfertőzni. Késő nyáron, kora ősszel, amikor a vándormadarak már csoportba rendeződve elhagyják nyári élőhelyüket, a szúnyogok nagyobb csoportja kezd más állatokon, így a lovakon, valamint emberen is élősködni. Ezzel magyarázható a betegség megjelenésének szezonalitása. A legtöbb megbetegedést hazánkban is az augusztustól októberig terjedő időszakban regisztrálták. Az adott évben történő megbetegedések száma, időbeni és térbeli eloszlása jelentősen függ az időjárástól, a szúnyogok számától és a vándormadarak mozgásától is. Fontos tudni, hogy a vírus embereket is képes megfertőzni, azonban ez is szúnyogcsípéshez köthető, nem pedig beteg lóval történt érintkezéshez. A fertőződés sok esetben észrevétlen marad, a fertőzöttek hozzávetőlegesen egyötödében alakul ki láz, influenzaszerű tünetek, fejfájás, izomfájdalom, fáradtság. Extrém ritka, de emberekben is előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, sőt sajnálatos módon évről évre Európában is hallani halálozásról. Többek között ezért is fontos nekünk magunknak is védekezni a szúnyogok ellen.
Lovak esetében is elmondható, hogy sokkal többük kerül élete során kapcsolatba a vírussal, mint amennyiüknél szembeötlő tüneteket tapasztalunk. A nyugat-nílusi vírussal fertőződött lovak közül hozzávetőlegesen minden tizedik mutat klinikai tüneteket. A betegség korai felismerése még a tapasztalt állatorvos számára is kihívást jelenthet, mivel a kezdeti tünetei bágyadtságban, étvágytalanságban, lázban, enyhe kólikában, teljesítménycsökkenésben, valamint enyhébb fokú mozgáskoordinációs problémában nyilvánulnak meg, melyet esetenként merevségként, vagy sántaságként értékelnek. Az állatorvos fejében is leggyakrabban csak a súlyosabb tünetek láttán kondul meg a vészharang, vagyis akkor, amikor a ló fejkörnyéki izomzatában izomrángás jelentkezik, botladozik, a fejét oldalra tartja, a hátulsó testfele gyenge, egyensúlyzavarral, egyensúlyvesztéssel küzd, rosszabb esetben el is fekszik és már olykor segítséggel is képtelen újra felállni. Ilyen esetekben sajnos a prognózis már rossz, és sok esetben az állatok méretéből adódóan is reménytelen az elfekvő lovakat hatékonyan kezelni. Az esetek többségében ilyenkor nem marad más választás, mint az eutanázia.
Az idegrendszeri tünetek sok esetben hasonlóságot mutatnak a lovaknál előforduló herpeszvírus 1-es törzse okozta tünetekkel. Nagyon fontos tehát elkülöníteni a két betegséget, főként az állomány többi lova érdekében. A nyugat-nílusi láz nem terjed közvetlenül lóról lóra, csak vérszívás útján, a herpeszvírus ezzel szemben orrváladékkal átadható. Jellemző is, hogy herpeszvírus- fertőzés esetében az állomány több lovának egyidejű megbetegedéséről számolnak be, míg nyugat-nílusi láz esetében általában egyetlen lóra korlátozódik a betegség. Mindenképpen vérvizsgálatot kell végezni a beteg lovakból, hogy megállapíthassuk, melyik vírus okozza a tüneteket. Emellett fontos tudni, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően a nyugat-nílusi láz bejelentési kötelezettség alá eső állatbetegség.
A nyugat-nílusi láz vírusa általában rövid ideig mutatható ki a vérből. Éppen ezért a diagnosztikában a vírus ellen termelődő ellenanyagok vizsgálatát vesszük alapul. Az IgM-nek nevezett ellenanyag koncentrációja a vérben a heveny fertőzések esetében emelkedik meg és rövid időn belül csökkenni is kezd. Ez az ellenanyag tehát jó mutatója a heveny nyugat-nílusi láz fertőzöttségnek.
Természetesen nem csak vírus okozhat idegrendszeri tünetekkel járó kórképeket. Előfordulhat trauma, bakteriális fertőződés, fejlődési rendellenesség, vagy mérgezés következtében is, ezt mindenképpen figyelembe kell venni a diagnózis felállítása során, a kezelés megtervezéséhez, valamint a kórjóslat megítéléséhez.
A legtöbb vírusos betegség, így a nyugatnílusi láz ellen sincs még hatékony ellenszerünk. A kezelés célja általában a ló általános állapotának javítása, a másodlagosan kialakuló tünetek kezelése és a ló segítése, hogy átvészelje a vírusfertőzést, majd abból regenerálódni tudjon. Ez a betegség korai szakaszában, enyhe tünetek esetén még kivitelezhető, de súlyos, elfekvő állapot esetén sajnos gyakran már reménytelen vállalkozás.
Mégis mit tehetünk lovaink védelmének érdekében? A nyugat-nílusi láz megelőzésének két alappillére a rendszeres vakcinázással kialakított immunvédelem és a lovak környezetében megjelenő szúnyogpopuláció gyérítése. A vakcinázás féléves korban alapimmunizálással kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a lónak 3-5 hét időkülönbséggel két oltást kell kapnia. Ezt követően évente egyszer kell oltani a klinikai tünetek kialakulása elleni védelemhez. Célszerű az évi oltást a tavaszi időszakra, április végére, május elejére időzíteni, így az immunrendszer a szúnyoginvázió idejére már újult védelemmel rendelkezik.
Sokkal nehezebben kivitelezhető a lovakat körülvevő csípőszúnyogok számának hatékony csökkentése. Nagyon fontos a higiénia betartása az itatóktól a boxon át a karámokig. Törekedni kell a szúnyogok szaporodásához szükséges tócsák, kisebb állóvizek számának csökkentésére a környezetben. Nagyobb állóvízbe célszerű halakat telepíteni, vagy környezetkímélő irtószerrel, például Bacillus thuringiensis hatóanyagú készítménnyel kezelni. Az istállóban érdemes UV-fénnyel kombinált elektromos szúnyogirtót elhelyezni. Ma már számos rovarriasztó szer létezik, melyeket a lovak testfelületén lehet alkalmazni az irritáló élősködők távoltartására. Általában ki kell kísérletezni, hogy az adott szúnyogpopulációra melyik van elrettentő hatással az adott környezetben. A napszakra jellemző szúnyoginvázió ideje alatt a lovakat érdemes az istállóban elhelyezni. A lovardákban kerülni kell a pázsit elburjánzását. Érdemes gyakran lenyírni a füvet, mivel a magas pázsit jó búvóhely rengeteg szúnyog számára. Nehéz a küzdelem a szúnyogok ellen, azonban a lehető legtöbbet meg kell tennünk saját magunk és lovaink védelmének érdekében.
Sajnos az idei évben is betegedett már meg nyugat-nílusi lázban ló. A súlyos idegrendszeri tünetekben szenvedő állatokért gyakran már nagyon keveset tudunk tenni, hogy szenvedésüket enyhíteni tudjuk. A megelőzés az egyetlen stratégia, amivel hatékonyan védhetjük lovainkat. Éljünk vele!
O. Kutasi, T. Bakonyi, S. Lecollinet, I. Biksi, E. Ferenczi,C. Bahuon, S. Sardi, S. Zientara, O. Szenci: Equine Encephalomyelitis Outbreak Caused by a Genetic Lineage 2 West Nile Virus in Hungary,
Journal of Veterinary Internal Medicine, p586-591, Issue 3, Vol 25
A. Rizzoli, M. A. Jiménez-Clavero, L. Barzon, P. Cordioli, J. Figuerola, P. Koraka, B. Martina, A. Moreno, N. Nowotny, N. Pardigon, N. Sanders, S. Ulbert, A. Tenorio: The Challenge of West Nile Virus in Europe: Knowledge Gaps and Research Priorities, Eurosurveillance, Issue 20, Volume 20
T. S. Mair, R.E. Hutchinson: Infectious disease of the horse, EVJ Ltd.
